Nem kívánom a feleségem. Változhat még ez az érzés?

Hallottam már ilyet, hogy ezzel jár a szülés látványa.

Furcsa, hogy meztelenül nem akart mutatkozni, de szülésnél elnézte, elvárta,? hogy ott legyél.

Még egy apró észrevétel: aki császárral szül, azelőtt nem hajolsz meg? :S

Amúgy az a "legkevesebb", kihordani és megszülni, de tisztességesen felnevelni?

Én ehhez annyit tudnék hozzátenni, hogy nagyon tiszteletre méltó férfi vagy, amiért ezt így őszintén belátod és nem qrsz félre. Egy szexuálpszichológus talán Dr. Rusz Edit (folytat magánpraxist) talán tudna segíteni.

Az, hogy felismerted a bajt és tenni akarsz ellene ez már nagyon jó.

szia! én nagyon is tisztellek azért, amiért ennyire szereted a feleséged. Ettől én is félek, hogy esetleg a párom is így lát majd, de nem a te hibád, nyilván megváltozik a hozzáállás. én is csak a szexológust esetleg a pszihológust tudom javasolni. Sok sikert, mert megérdemlitek a boldogságot! De lehet, az is segítene, ha a feleségednek elmondanád ugyan ezt. Hátha vele is meg tudod beszélni a gondokat

!

A tanácsom nem tapasztalaton alapul, hiszen még nem vagyok házas. Tisztellek a hűséged és az őszinteséged miatt.

Valószínűnek tartom, hogy erről kevés embernek tudsz beszélni és csak dolgozik benned ez a gondolat nap, mint nap. Valószínűnek tartom, hogy ezt egyedül nem tudod megoldani. Próbálj meg kapcsolatba lépni egy pszichológussal, akinek el tudod mondani a történteket és kiadod magadból ezt a gondot. Sokat segít majd a probléma megfogalmazásában, megértésében, ha valakivel ezt megosztod. A pszichológusok pedig hallottak már sokféle problémáról, így segíteni tudnak abban, hogy merre indulj el.

Álltam én is olyan kérdés előtt, amit egyedül nem tudtam megoldani és pár beszélgetés egy pszichológussal sokat segített a problémamegértésében és feldolgozásában.

31/F

Remek férfi vagy! (És itt most ne érezz iróniát, komolyan mondom!)

A küzdelem most kezdődik. Irány a pszichológus! És ne szégyelld! Akik nem járnak pszichológushoz, többségben nem azért teszik, mert normálisabbak, mint azok, akik járnak. ;)

Mondjuk én ezért nem csinálnék apás szülést. Az elején bent lehet, amíg csak vajúdik az ember, de utána ne...

Szia!

Nagyon sajnálom ami veletek történt, sok férfinak visszataszító látvány a szülés. Annyit tudok tanácsolni hogy, ne arra gondolj hogy vér, meg sok minden....hanem arra hogy, ez a dolog vele járója, egy nővel jár és ha ez a sok "minden" nem jön ki, akkor most te sem lennél, a feleséged sem és a gyermeketek sem. Az én férjem mondjuk nem undorodik semmitől, mikor menstruálok teljes értékű ugyanúgy a szexuális életünk, de még ennek ellenére sem engedném hogy szüléskor bejöjjön. Nem miatta, magam miatt mert én nem szeretném ha látná hogy, hogy vajúdok. Mondanám hogy, beszéljétek meg, de talán csak rontanál a helyzeten. Neki lerombolnád az önbecsülését szerintem. Csúnya dolog lehet megkövezni, lepontozni de szerintem valami más okot találj ki amiért elmész pszichológushoz, hátha segít feldolgozni a "látottakat", ha mégis a megbeszélés mellett döntesz akkor, közösen el tudtok még menni szexuálpszichológushoz. Remélem segítettem.