Mit csináljak egy ilyen férjjel?

Háát mi a párommal közösen "birtokoljuk" a konyhát annak ellenére hogy mindketten ugyanazon a példán nőttünk fel -- Anya főz, apa csak eszik a konyhában -- de mindig szólunk egymásnak hogy tettem a kajába borsot, vegetát, sót vagy akármit.

És ha mégsem lesz tökéletes, akkor sem szidjuk a másikat.

Beszéld meg ezt a pároddal, hogy ha legközelebb fűszerez valamit, szóljon neked róla, hogy ilyen eset ne legyen mégegyszer.

Ezt most komolyan mondod? Fáj, hogy a férjed "belekontárkodik"? Hát te nem vagy ép! Biztos most még sok szabadidőd van, ha lenne gyereketek és már totál hulla lennél nap végére, szerintem megköszönnéd, ha beállna segíteni...

És mi az, hogy sajnos azt látta otthon, hogy az apja főz? Ez bűn? Apám is pl. jobban főz anyámnál, hétvégén pl. mindig ő főz, vagy ha anyu dolgozik és nem ér rá. Nekem is be szokott segíteni a párom, úgy gyorsabb.

Mi is néha váltva főzünk, aki átveszi, megkérdezi, hogy mi történt addig az étellel.

Amúgy alaptanács: szinte minden ételnél elsüthető, hogy a tányéron kell sózni. Utólag könnyebb beletenni, mint kivenni belőle. Pont ezért mindent inkább sótlanra csinálok, aztán ízlés szerint lehet pótolni az asztalnál. Már a férjem is átvette ezt a szokást néhány szintén elsózott kaja után.

szerencsétlen pára segíteni akart, hogy a felesége ne érezze magát "háztartásigépnek, robotnak, rabszolgának"

ne vedd magadra, de én már tényleg nem értek a nőkhöz. egyszer az a baj, hogy nem segít, máskor meg az, hogy segít.