Hogyan segítsek nekik (család, barát, barátnő)? Hosszú szöveg veszély! Az olvassa akinek van türelme!

Kedves fiatalok és szülők...

Ti hogy látjátok ezt a helyzetet? Kinek ment el az esze és ki az ép elméjű? Vagy mindenki meg van bolondulva?

A fő szerepekben: 60-as éveikben járó anyuci és apuci. 20-on éves fiuk és a jegyese. Nem utolsó sorban a lány szülei, testvére és annak párja.

A probléma: feszültség, egyet nemértés, félreértések sorozata, igazságtalanság.

A huszonéves fiú története: szüleivel él (nem engedik el, röhej). Rendes munkája van és szórakoztató hobbijai. A szülei nem támogatják, kritizálják a hobbik, érdeklődési körök miatt (sötét hangulatú, depressziós és láthatóan szellemileg beteg a srác). Hozzáteszem, hogy nekem is vannak hülyeségeim, de az én családom elfogad, nem mondom, hogy örülnek és támogatnak, de megtűrnek.

Az ő szülei tiltják rengeteg dologtól, rágalmazzák őrültségekkel (alkesz, drogos, sátánista). Olyan a gyerek felfogása, hogyha kérik akkor mindent megtesz, de ha nem szólnak neki valamiről, akkor nem csinálja meg (alap dolgokat megcsinál, elpakol, takarít a szobájában, mosogat). Elkeserítő, főleg, hogy a szülei türelmetlenek vele, pedig látják, hogy nem ő tehet róla, hogy kicsit lassú. Eleinte a barátnőjét hibáztatták a hibákért amit elkövet. A fiú hirtelen haragú néha és akkor is robban mikor okosabb lenne hallgatnia.

A szülők története: Nem egy gyerekük van és eddig mindegyik testvért elüldözték a háztól (ő állításuk!). Szentnek, sőt istennek hiszik magukat, mert ingatlant adtak a fiuknak (40 évnyi adósággal terhelten... köszönjük szépen). Abban a hitben vannak, hogy eddig mindenük megvolt, de többet akartak és ezért padlót fogtak (teljes mértékben hiszem, hogy az ő hibájuk, hiszen miért dobták el a viszonylag gondtalan, hitelmentes életet? Hogy még a dédunokájuk is nyögje a tartozásukat?) Kacatokat halmoznak fel, felesleges dolgokra költik a kevés pénzüket... Adóságból adóságba viszik saját magukat, tönkretéve ezzel a sarjaikat és magukat.

A jegyes története: Kitartó és hűséges lánynak ismertem meg és nem kételkedem a döntéseiben. Azon emberek nevetségesen kevés rétegéhez tartozik, akik tisztában vannak a jövőjükkel, döntéseik súlyosságával, hibáikkal és azok javítására való törekvésével. (Bonyolult mondat.)

Jóban, rosszban kitart választottja mellett és elviseli a rágalmazásokat (hűvös és megfontolt), holott a párja szülei még a barátaitól, ismerőseitől, osztálytársaitól is eltiltották (a szerelmes ember nem szólhat máshoz, csak a párjával lehet, még azonos nemű fajtársaival sem beszélhet), nevetséges.

A jegyes családjának története: Tipikus példája a mindenki mindenki ellen szituációnak. Ők rángatják a lányt, mint egy marionett figurát. Mára már nem javasolják neki a szerintük helyes utat, hanem rálökik az ösvényre és díszkísérettel, erőszakkal tartják rajta. Nem helyeslik a párjával való kapcsolatát, sőt azt akarják, hogy senkije ne legyen és egész életében maradjon a szülői háznál. Sajnálatos.

Személy szerint engem mostanában hanyagol a történtek miatt. Tudom nem az én dolgom, majd biztos megoldja, de ezek szerint én túlzottan szeretem őt ahhoz, hogy ölbe tett kézzel nézzem, hogy felemészti magát (öngyilkossági hajlam, depresszió, elszigeteltség). Megalapozottan félek, hogy véget vet az életének, ő nem az a fajta aki fenyegetőzik ezzel. Soha meg nem említené, csak szépen csendben ritkulnának a találkozásaink... majd el tűnne és csak a temetésen látnám legközelebb.

Szörnyű ember vagyok. Megfogalmazódott bennem, hogy elpusztítok minden zavaró tényezőt körülöttük, csakhogy a megérdemelt nyugalomban éljék le ami még megadatott.

Tiszteletem annak aki elolvassa.

19L.