Megcsalt a párod, de mégis együtt maradtatok. Hogy élted túl? S megtudtad-e a megcsalás okát?

Három éve volt, lefeküdt a lánnyal, aztán szakított velem és három hónapig jártak.

Meg tudtam bocsátani, mert nagyon szerelmes voltam.

A fájdalom szépen elmúlt, a párom igyekezett bizonyítani, hogy mellettem van és többet nem tesz ilyet.

Bosszút természetesen enm álltam, szánalmasnak tartom ez ilyen kicsinyes bosszúállásokat.

Első bnőm engem is megcsalt pár hónap után egy menőnek hitt csávóval, de megbocsátottam neki, aztán később megint megcsalt. Aki egyszer megteszi, utána is meg fogja, hiába mondja h nem.

Amúgy nem álltam bosszút, mert azzal saját magam aláztam csak volna meg.

A legelső barátom folyamatosan csalt,és hazudott már a találkozásunk 1.napján.

Elmentem hozzá,és egy albérletben lakott,a fürdőszobában mindenből 2 volt,furcsállottam is,de gondoltam mivel 2 szoba van,biztos van egy albérlő társa.

Na aztán hamarosan kiderült h még mindig a volt párjával él együtt, mert állítólag nem tud még elköltözni.

Lenyeltem a parasztnak.

Aztán kiderült h néha még mindig van köztük szex,amit ő maga ismert be!

És csak így odabökte!Kérdeztem mit csináltál ma?

Hazamentem munka után ,hazajött Ibi,beszélgettünk,én nagyon kanos lettem,és le.zopott!

Kurv.ra fájd,de ő volt az első,és elnéztem.

Aztán jött a többi,randikra járt,társkeresőkre regisztrált,én megtettem ugyanezt,szóval szeretők lettünk,de én szerelmes voltam,ezért 2 keserves év kellett h othagyjam,de hála az égnek sikerült!

Azt hallottam ugyanilyen életet él,hazudgál,aztán mindenki otthagyja.Nem álltam bosszút,a sors elvégzi a dolgát:))

már csak undort,szánalmat érzek ha rá gondolok

lehet jönni a szokásos dologgal h hülye mér nem hagytad el

17 éves voltam,és nekem ő volt az 1.

behállózott

undorítónak,és gyengének éreztem magam h elviseltem neki ezeket,és hagytam h folyamatosan alázzon,ha erre vagy kíváncsi

amúgy lehet tudni miért kérdezed?

Megcsalt a párod,vagy úgy gondolod megcsalt?

el akarod fogadni,csak nem tudod még hogyan tedd?

az önbecsülést sztem mindenkinél tönkrevágja

kevesebbnek érzed magad utánna

sajnos nálam is ez volt

Kedves 1-es: de hogy bocsátottál meg? Tényleg nem fájt? Vagy hogy rendezted el magadban? Csak őszintén! Mit éreztél, nem bizonytalanodtál el? Mi tartott mellette? Komolyan érdekel, hogy csináltad.

Első vagyok. Úgy bocsátottam meg, hogy szerelmes voltam. És a szerelem felülírt mindent. Külön voltunk három hónapot, és azt hittem, belehalok. Sokkal jobban fájt az, hogy nincs velem, mint az, hogy megcsalt. Így "könnyű" megvocsátani. Úgy éreztem, inkább csaljon meg százszor is, csak legyen ott mellettem.

Persze ehhez kell az, hogy valóban nagyon, talán már kissé lányregénybe illően szerelmes voltam. A szerelem pedig átsegít ezeken a dolgokon. Egy szerelmes ember megbocsát, mert a szerelmet fontosabbnak érzi.

Egyébként utána még egy darabig nem annyira bíztam benne, de látszott rajta, hogy tényleg sajnálja és azóta egyszer sem adott okot a féltékenykedésre. Persze, eleinte ha tíz percet késett, már frászban voltam, hogy ugye nem csal meg, de aztán a frász csökkent és már teljesen elmúlt.