Miért nem lehet megmondani az öregeknek ha nincs igazuk? Miért szoktak rájuk hagyni mindent?

A régi berögződéseken nem lehet változtatni.

Inkább rájuk hagyják.

Ha az öregek értelmesebbek, kulturáltabbak közé tartoznak esetleg lehet velük beszélni de ha ősbunkók akkor falra hányt borsó csak magadat idegesíted vele.

Az ember néha már a saját idegeinek a védelmében sem húzza fel magát olyanon amin úgyis tudja, hogy nem változtathat.

Én is belefutottam pár ilyenbe. Ezeknek a legnagyobb büntetés, ha nem szólsz vissza, nem mész bele a játszmáiba. Unatkoznak, számukra ez jelenti a "kielégülést". Hát tőlem nem kapja meg, az fix:) Csak leszívja az energiáimat, ő pedig egyre jobban és jobban lesz a vitától.

Okos enged, szamár szenved:)

Oké, hogy régi berögződés, de már középkorúakra is mondják, hogy ő nem fog változni.

És nem nagyobb tiszteletlenség valakinek NEM megmondani az igazat, és úgy bánni vele, mint egy fogyatákossal, csak a kora miatt?

A szellemileg fitt időseknél két csoport van:

- Beidegződött elképzelések, amik már erősen rögzültek sok-sok év alatt (30 vagyok, de már magamon is érzem, hogy kezdenek megkövülni bizonyos nézeteim, kevésbé vagyok rugalmas)

- Alapból bunkó ember, akin a kor csak ront, nem segít. Az ilyenekkel 20 évesen se lehet dűlőre jutni, 60-70-80 évesen meg egyenesen lehetetlen, az első pont miatt.

Egy példa: szüleim idősek (64 és 70). Amikor felvetettem, hogy mellplasztikát szeretnék (nem ők fizetik, de mégiscsak a szüleim, eltitkolni nem akartam), első körben heves ellenkezés.

Aztán elmondtam, hogy tudják jól, mióta 18 elmúltam, azóta szeretném, mert nem nőtt túl sok és azóta zavar.

Mutattam szakirodalmat, elmondtam, hogy mik az veszélyek/előnyök. Ezeket átgondolva elfogadták, az altatásos műtéttől féltenek (ez rendben is van), illetve akkor is megnyugodtak, amikor rájöttek, hogy nem két kilós pornós melleket szeretnék, csak egy természetes kinézetű, normál, testemhez arányos méretet.

Viszont a kutyájukat borzasztóan félrenevelik, terrier (nem kutyásoknak: az egyik legmakacsabb, legönfejűbb, legdominánsabb kutyatípus) és elkényeztetik. Ebbe nem tudok tanácsot adni, hiába kaparja a kutya a lábamat ebéd közben, mert neki JÁR az ebédemből (a kutya felfogása szerint), nem hajlandóak megnevelni, hagyják, hogy ő uralkodjon rajtuk. Amikor az egyik lábkaparós akciójánál betelt a pohár és a kutyát a nyakbőrőnél fogva elkaptam, finoman leszorítottam (nem okoztam fájdalmat), majd elmagyaráztam, hogy miért ne csinálja, akkor én jöttem ki rosszul belőle, mert "bántom" a kutyát.

Érdekes módon azóta az én lábamat nem kaparja és nem pofátlankodik a kajám közelébe.

Okos enged szamár szenved.

Felesleges ezzen idegeskedni 70 éves világnézeten úgyse változtathatsz.