Jól tettem, hogy elutasítottam?

Kérlek benneteket legyetek kíméletlenül őszinték!

Tegnap este párommal egy jelentéktelennek induló szóváltásunk volt. Elég idétlenül sült el egy poén és én nem voltam vevő rá. Úgy alakult, hogy kb. fél óra múlva hülye idegbetegnek hordott le.Én azért haragudtam meg, mert bár össze szoktunk hajtani néha, de soha nem szoktunk kígyót-békát mondani egymásra. Kicsit később nyújtotta a száját puszira, elutasítottam, sőt megkért költsem reggel , én meg megkértem állítsa be a telefonját ébresztőre, azóta összesen 4!!! szót váltottunk. Én nem közeledek, ő duzzog. Nekem nagyon rosszul esett amit mondott. Jól van ez így? 28 évi házasság után így kell lerendezni egy problémát? Várjam meg míg legalább elnézést kér, vagy kezdeményezzem én a beszélgetést. Nem hiszitek el, de ez a kukaság rosszabb mint amikor idegbetegnek mondott.