Tudtad, hogy a férfiak mindig a mamájukat keresik a nőben, Te hasonlítasz a párod anyukájára?

a kedvesem édesanyjával szinte mindenben hasonlítunk. külsőre mondjuk csak annyi, hogy ő is alacsony és hosszú hajú. de belsőre mintha csak én lennék: családcentrikus, stabil, gondoskodó, odaadó, bújós, megértő, tisztaságmániás, empatikus, szókimondó, nyitott, hiperaktív és még sorolhatnám. :) talán csak annyi a különbség, hogy ő türelmesebb.

még ugyanolyan parfümöt is használunk évek óta.

nagyon szeretjük egymást, az első hetektől a lányának tekint, én pedig a második anyukámnak. a párommal is nagyon szeretik egymást.

a szerelmem viszont nem hasonlít sokban édesapámra. bár apuval mindig különlegesen jó viszonyunk volt, mégse az ő "hasonmása" a párom. egy-két dologban ugyanaz csak: például mindketten szeretik a hasukat, imádják a választott nőt, gyengédek és biztonságérzetet adóak, a család a mindenük, de mégse ugyanaz a típus. apa erőteljesebb, dominánsabb, stb... ennek ellenére a kedvesem pont így tökéletes, mert azok a dolgok hiányoznak belőle, amik apában zavarnak. :)

:D

Jah így már értem ezt a sok sületlenséget!

Szórakoztató női magazinok ritkán írnak olyan dolgot, ami megállja a helyét a tudomány területén.

Amit a cikk ír, amúgy nem teljesen sületlenség, csak nem éppen úgy kell ezt érteni, ahogy a többség érti a párhuzamot.

Amikor párt választunk két dolog motiválhat leginkább: a pozitív szülő mintához hasonlót keresünk vagy épp ellenkezőleg, a rossz dolgoknak titulált viselkedésformák ellenkezőjét.

Viszont, ha ellenkező tulajdonságú párt választunk, gyakran fennáll annak az esélye, hogy később ugyanezen tulajdonságok fognak zavaróak lenni számunkra. Mivel nem fog illeszkedni a családról és párkapcsolatunkról kialakult képbe, amihez sajna a legtöbb ember az évek során észrevétlenül visszatér. A bevésődött dolgokat nehéz levetkőzni, nagyon komoly önanalízist igényel és még akkor sem sikerülhet teljesen.

Amikor olyan párt választunk, aki egyezik a szülői értékekkel, akkor mondjuk a családhoz való hozzá állást (család centrikusság, apaként való részvétel a gyermeknevelésben) nézzük. Ez gyakran egyezik a saját családunk rendszerével.

Ezért is fordul elő, hogy pl. egy bántalmazott lány gyermek, felnőve egy bántalmazó férfihez megy hozzá. Sajnos vannak ilyen ördögi csapdák az életben, amik nem kikerülhetetlenek, csak segítség nélkül szinte lehetetlen kikerülni őket.

Szóval ezek nem fekete-fehér dolgok. Az életben semmi sem az.