Mit kezdhetnék apámmal?

A helyzet siralmas nálunk. Sajnos nem hogy csak tanúja, de részese is vagyok neki....":):):)"

Kedves anyukám, arra hivatkozva, hogy ő soha életében nem volt boldog apámmal, mert hogy ő nem becsülte meg, mellette nőket tartott és önző életvitelt folytatott, szóval bepasizott... Mindezt apám háta mögött. A dolgot nem úgy kell elképzelni, hogy egyik napról a másikra, hanem hosszú hosszú idő alatt. most már több, mint 20 éve házasok. Történtek közben családi tragédiák, anyu lebénult, mikor apu rájött, hogy elveszítheti, mert anyu majdnem meghalt, akkor teljesen megváltozott.... Ilyet én még nem is láttam. Apu mint ha más ember lenne! Önzetlen lett, nagyon nagyon figyelmes mindenkivel és rohadt mód kedves, ami már természetellenes. Anyu eközben meggyógyult és apu háta mögött 2 éve viszonyt folytat. Apu az évek alatt teljesen megkeseredett, barátai abszolút nincsenek, éjjel nappal itthon van és mások idegeire megy... Szó szerint. Olyan dolgai vannak, amit nagyon nehezen tolerál anyu is, és én is. Anyu után jár leskelődni a munkahelyére, egyfolytában velem törődik és erőlteti a beszélgetést, csak hogy lássam, hogy ő mennyire megváltozott... Nem bunkózok vele, beszélek vele, de már nagyon túlzás, hogy ha csak elmegy az ajtóm előtt, neki már párbeszédet kell kreálnia és már nem is tud mit mondani ugye mert minden témáját kibeszélte és ezért ráadásul hülyeségekkel, apró cseprő dolgokkal jön. Ha a wc-n ülök, neki akkor is muszáj valamit bekiabálnia, ha kimegyek a konyhába utánam kell jönnie. Ha filmet nézek akkor is bele kell szólnia. Megfelelési kényszerben szenved és próbáltam vele elbeszélgetni, hogy ne alázza már be magát anyu előtt is, mert mondom, nyáladzik már neki, csak anyu ne hagyja el! Egyfolytában takarít. De ugye teljesen begyöpösödött, ahogy írtam is, barátai sincsenek, nem jár el és szerintem nem tud mit kezdeni az idejével, de mi mit kezdhetnénk vele? Nincs benne hajlam, hogy kimozduljon. Neki ez így jó. És ráadásul 2-3 hete munkanélküli is lett. És neki az is jó....