Igaz az, hogy az elvált, gyermekes nők nagy része csak azért akar kapcsolatot (ha akar), mert egyedül nem, vagy nehezen tudná nevelni a gyermekét?

Tetszik a lány, nincs elzárkózva a kapcsolat elől.

Az összeköltözéssel még várnék, de amúgy miért ne? Mit veszíthetsz?

Ha nem adsz bizalmat a hölgynek, akkor ne is kezdj kapcsolatba vele.

A testvéred csúnyán általánosít. Gondolom a lány dolgozik, nem pedig eltartatja magát. A korosztályodban már nem találsz olyan nőt, akinek nincs "csomagja".

Biztos van, de ebben a formában nem igaz. Nézd meg, egy gyerektelen nőnél/férfinál mi a helyzet: ők is családra vágynak, arra, hogy legyen aki mellettük áll, akivel közösen élhetnek, és ebben a szó rossz értelme nélkül is benne van az anyagi oldal is: Arra a kérdésre, hogy mit szeretne valaki elérni az életben: férj/feleség, gyerek, ház. Ketten mindig könnyebb. Nem véletlen, hogy pl. lakásvásárlást, házépítést sokszor a házasság utánra időzítik. Mert ketten, két keresetből könnyebb.

Ha gyerek van, ugyanaz a szitu, társ kellene, és ugye ott a gyerek. Akinek nem mindegy, ki lesz az "új szülője", csak olyan, akire rábízhatom, akiben megbízom, hiszen a gyerekemet bízom rá. Az, hogy anyagilag (remélhetőleg) könnyebb lesz, az a dolgok velejárója.

Mint írtam, ez személyfüggő, előfordul, hogy valaki a pénzért, megélhetésért hajt másra, de ezt mondanám a gyerekes nők sajátjának.

Érezned kell, hogy mit akar tőled az a lány. Mindig vannak apró jelek, ami alapján rájöhetsz, hogy esetleg nem rád, csak a biztonságra vágyik.

Én 3 gyerekkel maradtam egyedül 30 évesen. Az "új" páromnál nem az anyagi biztonságot kerestem, mégcsak nem is a gyereknevelésben való segítséget. Eleinte pusztán jól esett a társasága, és hogy odafigyelt rám. Aztán szerelem lett belőle. Lassan egy évtizede élünk együtt.

De nagyon óvatos lépésekkel jutottunk el a közös életig. A gyerekeket nem is mutattam be a legelején (persze tudott róluk), és amikor megtörtént a bemutatkozás, a gyerekek sokáig csak egy barátomként ismerték.

Ezzel minden érintettnek megadtuk az esélyt arra, hogy nagyobb sérülések nélkül kihátráljon a kapcsolatból, ha nem működik ez a felállás. különösen a gyerekekre érdemes odafigyelni, hogy ne csalódjanak, ha esetleg újra csak anya marad nekik.

Neked is főleg az 5 éves kisgyerekre kell gondolnod. Csak akkor vágj bele, ha úgy érzed, menni fog, ha tudod, hogy a lány érzései is őszinték. Különben mindannyian megégetitek magatokat.

Nem írtál az ő anyagi helyzetéről.

Mi az én hitelmentes lakásomban élünk, max GYED-et kapok, CSP-t és gyerektartást. Ez több, mint 150e ft.

Ha két ember összeköltözik, akkor általában mindkét félnek csökkennek a költségei. Felnőttek vagytok, meg tudjátok beszélni.

Ő akar hozzád költözni vagy közös albérlet?

Az az első időkben (nekem) természetes, hogy nem te fizeted a gyerekre eső kiadásokat, de a többit ugyanúgy kell megoldani, megbeszélni mint normál összeköltözésnél.

Amúgy most milyen? Mindent te fizetsz ha mentek valahová?

anyukám 30 éves volt, mikor összejött a párjával, én akkor voltam 4-5 éves. egyáltalán nem a pasi pénze kellett neki, nem is éltünk vele együtt.

anyum támaszra vágyott, társra, aki meghallgatja, akinek fontos, és nőként kezeli. néha kaptam a pasitól ajándékot, de sokkal többet számított, hogy sokat foglalkozott velem, nem a gonosz mostoha szerepét vette fel, hanem apám helyett apám volt.

ne félj belevágni, szerintem ha van némi emberismereted, akkor könnyen kiderítheted, hogy a lány mit keres benned. ismerkedjetek, aztán idővel úgyis kialakul valami.

Én nem vagyok egyedülálló nő és anyuka sem, de a környezetemben nagyon sok ilyen van, őket látom. Az ő példájuk alapján én azt tudom mondani, hogy elsősorban nem az anyagiak miatt keresnek maguk mellé valakit, hanem

1) a gyereknek apa kell

2) nekik társ, aki mellett megpihenhetnek, aki nőként kezeli őket

Kb ebben a sorrendben.

Az, hogy az együttélés anyagilag is könnyebbség tényleg csak egy kellemes extra,de egyáltalán nem fő cél náluk.

Én azt mondom, hogy halgass a megérzéseidre és ne a tesódra, mert lehet, hogy vannak olyan esetek is, amiről ő beszél, de a többségnél nem ez a lényeg.

Az ilyen általánosítások ugyan mire jók???

Aha persze, az összes gyermekes nő pénzéhes ,csak azért akar kapcsolatot.A gyermektelen, egyedülállók között nincs pénzéhes,ne aggódj!

Egyébként szép "férfi" az olyan, aki a számára szimpatikus hölggyel csak azért nem mer komolyabb kapcsolatba kezdeni, mert fél, hogy a nő anyagi támaszt is keres esetleg benne.Egy valamire való férfi inkább örül, ha több pénze van, mint a társának és segíteni tudja!

Nos, a barátnőd nem biztos, hogy pénzéhes, te viszont számító alak lehetsz.

Nekem van tapasztalatom olyan férfivel, aki beköltözött hozzánk, aztán csak azt leste, mit kap és mit vihet el, pedig még nem is volt gyereke.Sőt, van még ezen kívül 4 ismerősöm, aki ugyanilyen haszonleső pasasokat fogott ki.

Nos, azóta én is jobban figyelek arra, hogy akinek adok, attól azért én is kapjak valamit, ez nem pénzéhség, de nem leszek még egyszer balek!Aki anyukát, eltartót, vagy csak bejárónőt akar, az máshol keressen.

Ja, hogy nincs munkája és el akarja magát tartatni! Az kicsit más, bocs. Ez esetben nem az a legnagyobb baj, hogy gyereke van.

Anyaként azt mondom: minden szart elvállalok, csak hogy a gyerekemnek mindenem meg legyen. Ha ő nem teszi és még adod is alá a lovat, akkor nem fog hamar munkát találni.

Egyébként kicsit ellentmondásosan írsz: évek óta ismered, a "lelki szemetesládája" voltál többször is, mégsem ismered belsőleg.

Az általánosítást pedig kikérem magunknak! Igen, lehet hogy ő ilyen; ahogy olyan férfi is van, aki elhagyja a feleségét egy fiatalabbért. Ezek szerint minden férfi olyan, köztük te is??