Felmondanál a munkahelyeden, csak mert nem bírod idegileg?

Az én férjem felmondott hasonló okokból amikor terhes voltam. Mivel dolgoztam így nem volt olyan vészes és már egy másik helyen túl volt a 2. interjún, szóval szinte biztos volt, hogy felveszik.

Így el tudtam fogadni.

De ha felmond anélkül, hogy bármi más még csak kilátásban sincs.... Biztos nem hagytam volna szó nélkül. Ez olyan fajta önzőség lett volna velem és a gyerekünkkel szemben, ami alapjában ingatta volna meg a kapcsolatunkat.

Csak akkor, ha már tuti, hogy van hova menni helyette. Rengeteg a munkanélküli ember és a saját bőrömön tapasztalom, hogy nincs meló (végzettségemnek megfelelő főleg nincs).

Mivel fontos a megélhetésed, szorítsd össze a fogad és tűrj, közben keresgélj, hátha találsz valami más melót.

Én is nagyon szívesen hagynám ott a munkahelyemet,3 műszakos non-stop szívatás egy k*rva gyárban.Lassan nyugtatókon élek,rengeteget fogytam,sokszor majdnem sírógörccsel jövök haza,pedig már majdnem két éve itt vagyok.Így is naponta 2 órát utazok dolgozni oda-vissza.Sajnos az a baj,hogy nincs másik a közelben,a szakmámmal pedig kitörölhetem a fenekemet,anyukámmal ketten tartjuk fenn a lakást,és taníttatjuk öcsémet.

Tudni kell mérlegelni.Én is csak azért viselem el,mert kell a pénz,inkább zenét hallgatok,hogy ne kelljen figyelni a "kedves" munkatársakra.Gyerekkel csak akkor menjen,ha 100%-osan van másik,arra gondoljon,hogy a kicsit is el kell tartani.Egyébként rengeteg ember van,aki rühelli a munkahelyét,de ott marad,mert nincs más.Sajnos a munkásosztály nem válogathat,de remélem,hogy talál olyat,ami nem lesz ennyire rossz.