Hogy fogadják a munkahelyeden, ha sokat vagy táppénzen a gyerkőccel?

Jelenleg a második gyermekemmel vagyok itthon GYED-en,már nem sok ideig,a férjem külföldön dolgozik,a nagyszülők betegesek.

Az első gyereknél is átéltem,hogy nem tudok megfelelni mindenfelé,sajnos segítség nélkül nem tudom megoldani,hogy a gyerekemmel is itthon legyek ha beteg és a munkámat is ellássam ilyenkor.

Az elsőnél még megcsináltam,hogy mikor izületi gyulladása volt hónapokig,akkor nappal vigyáztam rá itthon,orvosokhoz járkáltunk és állandó éjszakázást kértem,olyan voltam mint a mosogatórongy a végére és még akkor is könyörögtek a kolléganők,hogy ne szúrjak ki velük a nyári szabadság idején,hogy táppénzre megyek most.

Persze a kolléganők részéről ment mindig a kibeszélés,hogy mit képzel a kisgyermekes ott dolgozó,hogy már megint táppénzre megy a gyerekével.

Egyszerűen nem tudsz mit csinálni,nem tudsz kétfelé szakadni,sajnos nem nézik jó szemmel,ha táppénzre megy a szülő a gyerekével,mondván oldja meg ahogy tudja,de teljes munkaerő legyen mindig.

Meg kell próbálni nem foglakozni a kritikával,beszólogatásokkal ,nem jókedvedben maradsz otthon a gyerekeddel,hiszen jóval kevesebb a kereseted,ha táppénzre kényszerülsz.

Ha visszahallassz valamit,akkor kérdezz rá az illetőre (mintha csak tanácsot kérnél tőle,ne mond el neki,hogy visszahallottad amit mondott),hogy ő ilyen körülmények között a maga életében hogyan oldotta,oldaná meg segítség nélkül a gyermeke betegsége esetén a helyzetet ?

Vezesd rá.hogy te nem lógni akarsz,hiszen minden fillér számít a keresetedből ,nem mindegy,hogy táppénzre kell e menned,vagy tudsz rendesen dolgozni.

Kérdezd meg,hogy ő hogyan láttja egy jó munkaerő mit tesz ha gyermeke beteg és nincs külső segítsége ?

Szerintem tudják ők jól,hogy muszályból maradsz táppénzen a beteg gyermekeddel ,de mégis jól esik nekik rosszindulatból irigykedni,hogy neked most milyen "könnyű" ,holott nincs nagyobb szomorúság mint amikor az ember tehetetlenül áll a beteg gyermeke mellett aki rosszul van és csak annyit tehet,hogy kimutatja a szeretetét,érezheti a gyermek,hogy mindig számíthat anyára.

Hmmmm....lássuk csak....

Kirúgnak, ennyi