fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » A párom külföldre ment dolgozn...

A párom külföldre ment dolgozni. Hogy lehet ezt kibírni, mivel enyhíthetem a hiányát?

Figyelt kérdés

Percekkel ezelőtt indult, cirka 900 km távolság, két hetente jár haza... Tudom, hogy biztonságban, jó helyen lesz (több ismerőssel, sőt együtt fog lakni az unokabátyámmal), mégis iszonyú érzés. Kicsit talán bűntudatom is van, azt mondja értünk csinálja, a családján pedig látom milyen szomorúak... Én sajnos nem tudok vele tartani, főállás mellett egyetemre járok, jelenleg elképzelhetetlen, pedig a több pénz nekem is jól jönne.

Mivel, és hogyan enyhíthetném a hiányát? Amellett, hogy megígértem a családnak, hogy rendszeresen járok a szüleihez, és megfogadtattam velük, hogy bármiben segítségre szorulnak, szólnak, úgy érzem tehetetlen vagyok, és nem találom a helyem.

Hasonló helyzetben lévők, ti mit csináltatok az elején?

23L


2012. ápr. 9. 16:30
 1/9 anonim ***** válasza:
2 hét az nem olyan vészes:) Azt mondod főállásban dolgozol, mellette suliba jársz, azért nem lehet olyan sok szabadidőd, hogy a barátodon gondolkozz. Ha meg mégis lenne, akkor se ülj otthon, hanem találkozz a barátaiddal, a lényeg, hogy ne legyél sokat egyedül és sokkal gyorsabban eltelik a nélküle töltött idő, mint gondolnád.
2012. ápr. 9. 16:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:

2 hetente hazajár????Akkor nincs semmi gond.Pár nap,és minden megy a megszokott helyzetben.

Nekem a párom 2000km-re ment ki külföldre,és 9 hónapig nem is láttuk egymást.Nem volt se mobil,se internet,se vonalas telefonunk.Mi egy sima utcai telefonfülkében tartottuk a kapcsolatot.Ezt is ki lehetett bírni,bár ez sokkal nehezebb mint 2 hetente találkozni.(ahhoz még külföldön sem kell dolgozni az embernek,hiszen sokan élnek így távkapcsolatban.Pár hét és meg lehet szokni,csak a kezdet nehéz.

2012. ápr. 9. 16:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:

mi 3 éve csináljuk. Sokszor 3-4 hetente tudunk csak találkozni. Eleinte nehéz volt, mostmár azért sokkal könnyebb, megszoktuk, már ha ezt meg lehet szokni. Már csak 2 hónap és eljön ennek is a vége, ha minden igaz összeköltözünk.:)

Ezt csak azért írtam le, hogy lásd van pozitív példa.

Barátok, zene, filmek, az egyetem és a munka mellett szerintem két hét hamar elrepül.

Azért az jó, ha látjátok a végét az egésznek, egy belátható időt, amikor ennek vége lesz...

Én bevallom az elején sokat sírtam, minden egyes találkozásnál és búcsúzásnál. Próbáltam lekötni magam, barátokkal találkoztam, tanultam, de ez Nálad is megvan! Sok sikert :)

2012. ápr. 9. 16:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
100%

Ha 2 hetente tudtok talizni, az olyan, mintha egy másik városban lenne egyetemista. Te Pécsen, ő Debrecenben.

Viszont: ne legyen bűntudatot. Szemétség ezzel "zsarolni" valakit, hogy "miattad csinálom", amikor nyilván NEM kérded tőle, max. beleegyeztél. Nagy különbség. Azért ment el, mert EL AKART MENNI. Ebben nincs semmi rossz, csak nem kell vetíteni meg bűntudatot kelteni a másikban.


Amúgy: ha tényleg szereted, akkor akkor is erőt ad, ha nincs veled. Éled az életed, ő is az övét, és közben érzitek, hogy a másik "bennetek van". Természetes, ha hiányzik, de ha nem tudsz nélküle élni, az sokkal inkább függés, mint szeretet.


Fordíts magadra több energiát, barátnőzz, vagy keress új hobbit, tanulj nyelvet, olvass... bármi, ami érdekel, megfelel. Külföldön mindenhol van net, kell egy webkamera meg skype. Naponta beszélhettek.

2012. ápr. 9. 16:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 A kérdező kommentje:

Bűntudatkeltésről szó sincs, szándékosról legalábbis biztosan. Azért szeretett volna valami előrelépést, hogy mire végzek a sulival (2 év), meglegyen egy olyan anyagi alapunk, amivel közös életet tudunk kezdeni.

Látom a végét, van egy körülbelüli ritmusa a dolognak, egy plusz-mínusz időintervallummal behatárolva. Rövidesen házasodni szeretnénk, család, stb... Így azért más.

2012. ápr. 9. 16:45
 6/9 anonim ***** válasza:
Én 18 vagyok, a barátom 25, ő is külföldön dolgozik. Nekünk jót tett a távolság. Kezdtünk egymásra nőni, sokat voltunk együtt, kezdett ellaposodni a kapcsolat, már majdnem szakítás lett belőle. Akkor jött ez a munka. Ő úgy dolgozik, hogy 2 hetet van kint és 2 hetet itthon, vagy 1 hónapot kint és 1 hónapot itthon. Nehéz volt megszokni, hogy nincs a közelemben és nem akkor találkozunk amikor csak akarunk, de jót tett. Kiegyensúlyozottabb lett, mert itthon 90 ezret keresett amiből nem tudott volna megélni így kénytelen volt a szüleinél lakni még 25 évesen is, pedig már szivesen "kirepült volna". Most többmilliót keres, így tudott venni saját lakást valamint befektetett itthon, lényeg, hogy az ő lelke is nyugodtabb ezáltal, hogy anyagi biztonságban van, és nem áll kettőnk közé a stressz, valamint nem unjuk egymást, mert mikor itthon van, annak minden percét élvezzük.
2012. ápr. 9. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim válasza:
A párom külföldön dolgozik. 3 havonta jár haza 2 hétre. Hát mit mondjak az a 2 hét amit itthon tölt 1 napnak tűnik :S és a munka sem az amiből húú de meggazdagodik, de még mindig jobb mintha itthon ülne. Először valami borzalmas volt elengedni fél napot bőgtem, aztán eldöntöttem ha folyton számolom a napokat azzal csak rosszabb lesz. Most már van lehetőségünk neten tartani a kapcsolatot,így jobb a lelkemnek is, mert olyan mintha pl. otthonról írna. Lehet, hogy ez furcsa hozzáállás de én szó szerint megpróbálok nem belegondolni és belemélyülni a tudatba, hogy 1700km-re van. (persze vannak rosszabb napok amikor rám tör a magány és majd megszakad a szívem, de ha felmondja a biztosat és hazajön,sose lesz saját házunk.)
2012. ápr. 12. 22:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim válasza:
Az utolsó válaszolóval abszolut egyetértek. Nálunk is kezdett előjönni a rátelepedés jelensége, és mikor itthon van, sokkal jobban érezzük magunkat egymással, és azt hiszem jobban is szeretjük egymást, mert értékelni tudjuk, hogy milyen az, ha távol élünk egymástól.( 4 éve járunk)
2012. ápr. 12. 22:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
Szia!Az én párom Münchenben dolgozik egy éve.Én a kislányunkkal(aki most elsös) egyedül vagok itthon,minden nagyszülöi segitség nélkül. :( Nagyon nehéz ez az idöszak,bár az kétségtelen,hogy a kapcsolatunknak jot tett ;) ! Nálunk az a cél.hogy max. egy év múlva mi is utána mehessünk ! A párom mindig azt mondja,hogy most nagyon rossz,de majd egy év mulva ha visszagondolok,rájövök,hogy megérte !Szerintem megszokni ezt az életmodot nem igazán lehet (legalábbis nekem nem ment),legfeljebb elviselni.Nekem mindig megszakad a szivem,amikor vissza megy! (holnap is ez lesz :( )Stirgulázom a napokat mikor jön haza. Telefonon tudunk csak beszélni,de azt minden este,mert nincs netjük. Eleinte nálunk is ugy volt,hogy 3 hetente hazajön,de aztán nem ugy alakult...Az esetek többségében a munkátol függ,mikor tud haza jönni,a legtöbb idö amit hazajövetel nélkül kint volt,az 6 hét volt. Kivánok neked (nektek) minden jot és kitartás !!! :)
2012. máj. 1. 08:50
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!