Az eszemre vagy a szívemre hallgassak?

En nem voltam fülig szerelmes a férjembe, mégis több éve együtt vagyunk.

Még azt sem mondhatnám, hogy kiégett a házasságunk, talán pontosan azért,mert nem a lángoló szerelem volt a meghatározó a kapcsolatban.

Hány éves vagy? Nem teljesen mindegy szerintem. :)

Egyébként én már megtanultam, hogy nem a lángoló szerelmekből lesz a jól működő, holtig tartó házasság. Mint ahogy előttem írták ott megégeted magad, előbb-utóbb fájni fog, csalódni fogsz, és nagy eséllyel véget is ér.

Nem tudom, hogy sajnos, vagy nem, de a hosszútávú, jól működő kapcsolatok inkább olyanok mint amilyen a tiéd.

Én a helyedben nem dobnám el magamtól ezt az embert.

Együtt voltam egy fiúval, nagy szerelem volt, terveztük a közös jövőt pár hónap után, szinte egymásnak teremtett minket az ég. Aztán jött egy kis környezetváltozás és minden megváltozott. Eltűntek a rózsaszín felhők, előkerültek olyan dolgok, amikkel teljesen ellent mondott eegymásnak a természetünk. Rájöttünk, hogy egyáltalán nem illünk egymáshoz. Fájdalmas volt a felismerés és így a szakítás is.

A párommal a szakítás után ismerkedtünk meg, nem is vágytunk komoly kapcsolatra, csak egy kis vígasztalgatásra és szépen lassan egymásba szerettünk. Nem volt semmi szerelem első látásra, semmi lángolás, csak a kialakuló mély szeretet. Ismerem, elfogadom minden hibájával együtt, még szeretem is a hóbortjait. Folyton nevet, mosolyog, kielégít testileg, szellemileg. És hiába nincs az a lángoló mindent elsöprő szerelem, nagyon szeretem őt és semmi pénzért nem dobnám el a lángolásért.