Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Az hogy anyukám gyerekkoromban...

Az hogy anyukám gyerekkoromban meghalt, ez már mindig fájó lesz?

Figyelt kérdés
12 éves voltam, nehezen hevertem ki, pedig már 10 éve. Mai napig van bennem olyan érzés, hogy dühöt érzek miatta, meg szomorúságot, (tudom gáz, de irigységet is azok iránt akiknek él). Pl ma az egyik ismerősöm kirakta face-re hogy a lánya mit írt neki anyák napjára: az a lényege hogy "édesanyám élj sokáig, hogy engem felnevelhess" és engem anyám nem tudott felnevelni, de XY olyan szerencsés lett, hogy vele maradt az anyja, sőt van akinek még 60 évesen is él az anyja, nekem meg kisgyerek koromban meghalt....
2012. máj. 12. 20:09
 1/7 A kérdező kommentje:
Tudom ez így hülyeség mert lehet úgy is nézni hogy van akinek a születése közben meghalt, vagy mikor 5 éves volt stb. meg ezer féle módon alakulhat, de inkább az érdekelne hogy vajon 30, vagy 50 évesen is így fogom érezni?
2012. máj. 12. 20:10
 2/7 A kérdező kommentje:
Meg olyanok jutnak eszembe hogy anyu engem 35 évesen szült, és hogy miért szült engem olyan későn...Mert ha pl 25 lett volna akkor nem 12 lettem volna mikor meghalt, hanem 22. Nyilván az is fájt volna meg ezt így nem lehet körülírni meg meghatározni, mert ez mindig fáj, de még olyan jó lett volna az a 10 év is...És hogy bezzeg XY-t az anyja 20-25 évesen szülte, nekik szerencséjük lett, én meg késői gyerek voltam.
2012. máj. 12. 20:12
 3/7 anonim ***** válasza:
Ha anyukád 22 évesen szült volna akkor nem te lennél...nem ugyanazok a spermiumok jönnek ki az emberből mindig....ezért nem hibáztathatod. Mindig benned marad, maximum enyhül majd, de ha nem fogadod el, akkor mindig fájó pontként és nem a szépre emlékszel.
2012. máj. 12. 20:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

Nézd a jó oldalát ennek.(tudom így furcsa de van jó oldal is)

Gondolj arra,hogy neked 12 éved van amit senki nem vehet el tőled.12 éved van amire mindig örömmel emlékszel,és ha lesznek gyerekeid,örömmel fogsz nekik mesélni a 12 évedről,hogy mi mindent csináltatok együtt.Az emlékek fontosak,és neked legalább van 12 boldog éved.


Néz engem.Én 40 éves vagyok már.Anyám él még.Mégis 10 éves korom óta azt kívántam,hogy bárcsak meghalna,bárcsak történne vele valami.Nekem 18 éves koromig pokol volt az életem anyám mellett.1 napot nem tudnék mondani amire azt mondanám,hogy nekem is van egy anyukám..Agresszív alkoholistaként csak ütni,verni tudott.Egy szép szó,egy kedves gesztust nem éltem át vele.Kínzott,megalázott,becsapott,kis híján nyomorékká tett.

Te már szerencsésebb vagy mint én.Ezért mondtam az elején,hogy mindig nézd a jó oldalát a dolgoknak.

2012. máj. 12. 20:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
Egy kicsit mindig fájni fog, de muszáj feldolgoznod, másrészt pedig valamelyest együtt élni a tudattal. Nekem apum halt meg 15 éves koromban, most 36 vagyok és néha még mindig spontán megsiratom. Nagyon szerettem és hiányzik, de el kell fogadni, h a sors ilyen kiszámíthatatlan (édesapám makk egészséges volt, váratlanul halt meg egy autóbalesetben), ha már megváltoztatni úgysem tudod. Van néhány nagyon szép és meghatározó emlékem róla, ha rá gondolok, úgy emlékszem rá még most is. A reakcióid teljesen érthetőek. Régebben, ha egy osztálytársam vagy évfolyamtársam mesélt az apukájáról, mindig megkérdeztem, h hány éves és magamban kiszámoltam, h mennyivel több éve él már, mint az enyém... nagyon sokáig tartott, mire nem (csak) ez ugrott be automatikusan mások papájáról... teljesen sosem fogod elfelejteni, de ez így is jó, szeretteink az emlékeinkben élnek tovább, ahogy te is fogsz majd a gyereked emlékeiben. Ma is előfordul, h egy adott helyzetben arra gondolok, vajon milyen tanácsot adna nekem az apám. Amikor megismertem a páromat, elképzeltem, h találkoznak és elgondolkoztam rajta, vajon apum ilyen férfit képzelt-e a lánya mellé. Természetesen nem ez alapján döntök, hisz ezt akkor sem tenném, ha még élne. Az én életem, én irányítom. De jó érzés érezi, h apum örülne annak, hogyan alakultak a dolgaim. Ha eljutsz eddig, már nem olyan keserű és riasztó az egész. Anyud halálában is tanúja lesz az életednek és mindig érezni fogod, miről mit gondolna, még ha nem is tudja elmondani. Egy kívülálló számára talán furán hangzik, de így van.
2012. máj. 12. 20:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:

Szia!

Nekem 6 évesen halt meg anyukám. Én is néha irigyen nézem aki az anyukájával tud lenni. De hát ez van sajnos nem tudok mit tenni ellene. Neked annyival "jobb", hogy emlékszel rá én meg csak fényképekről tudom, hogy nézett ki. Csak enyhülni fog az érzés de soha nem felejted el. Én is sokszor gondolok arra milyen jó lenne ha itt lenne. Másik az, hogy lemaradt és már nem látja az életemben a fontos eseményeket. 20/L

2012. máj. 12. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
én is 12 éves voltam amikor anyu meghalt és ennek pont a tegnap volt 14 éve,azota családom van, egy gyerekem is de valami mégsem olyan ,41 éves volt,fiu tesom 10 évvel nagyobb.de ez van sajnos ,akinek még él sok olyan van ,hogy nem értékeli s nekünk meg már nem lehet.
2012. máj. 13. 09:32
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!