Mi csinálnátok a helyemben?
Öcsémnek lett egy barátnője, az első minden tekintetben. Alapvetően kedves kiscsaj, csak borzasztóan egyszerű lélek. Ez még nem lenne gond, de mind emellett korához képest nagyon éretlen, figyelmetlen, szétszórt, trehány, és semmire nincs tekintettel, kb mintha alkalmazkodás-képtelen lenne.
Anyukám nagyon szigorú, megvannak a maga rigolyái, amikkel jobb nem szembemenni (ilyen például az, hogy keményen rend és tisztaságmániás), és amúgy is egy nagyon kicsi lakásunk van csak, külön szobák nélkül.
Ez a lányka állandóan idejön, mert otthon neki állítólag sokkal rosszabb, amit elhiszek, viszont itt folyton széthagy mindent, bugyiját, cuccait, kiabálva, sikongatva beszél, nincs tekintettel semmire, ha én tanulok, ha anya fáradt, semmi, láthatóan nem tűnik fel neki, hogyha valamiben gondot okoz.
Próbáltunk már milliószor szépen beszélni velük, hogy hát kérlek kicsit figyelj oda, öcsémnek is mondtam, ő is tudja milyen anya, hogy kicsit kapják össze magukat, alkalmazkodjanak az itteni szabályokhoz. Öcsém nagyon igyekszik helyette is mindenre figyelni, de a csaj semmi.
Én komolyan nem tudom elképzelni, hogy tud valaki ennyire semmibe venni dolgokat, pedig elvileg még fél is, hogy anya leszidja, vagy valami, mégis ugyanúgy van minden, mint a dolgok kezdetén.
Öcsémet rendkívül visszahúzza, tanulás és a dolgokhoz való hozzáállásban, pedig alapvetően értelmes srác. Nekem mindig jó kapcsolatom volt az öcsémmel, hallgatott rám, mert tudta, hogy csak miatta teszek/mondok dolgokat, nem ellene. Most viszont, ha valami megjegyzést teszek a lányra, akkor támadásnak veszi, még akkor is, ha az ő érdekükben szólok, hogy vegyenek vissza, mert látom, hogy páros lábbal táncikál anyukánk idegein, ami így olyan, mint az időzített bomba.
A kérdésem az lenne, hogy ti mit tennétek? Nem akarok egyikükkel se rossz viszonyt, nincs bajom se a lánnyal, se öcsémmel, de ha szépen kérek/kérünk tőlük dolgokat lesz.rják, ha ordítva mondom, pedig támadásnak fogják fel, és nem is gondolkoznak el rajta, hogy mi a valódi probléma?
válasza: válasza:"nem is gondolkoznak el rajta, hogy mi a valódi probléma?"
El kell mondani, mi a valódi probléma. És újra megkérni arra, amit szeretnétek. Ha ő olyan, amilyennek leírtad, nem fogja 2 nap alatt megtanulni. Főleg ha még kamasz, vagy fiatal felnőtt, és lázadozik (nem írtad hány évesek).
Én el tudom képzelni, hogy hogy veszi semmibe mások szabályait. Úgy, ahogy pl. én. Nekem megvan a sajátom, nem szívesen alkalmazkodok máséhoz, pedig felnőtt nő vagyok. Ilyen vagyok. Igaz, nem is nagyon töltök időt mások otthonában, épp ezért.
Lehet csinálni házirendet és kitűzni a falra. Lehet kérni újra és újra, míg meg nem szokja. És lehet alkalmazkodni hozzájuk, illetve lehet alkalmazkodni oda-vissza. Azt hiszem mindegyikhez idő kell.
válasza:Első: Mi az hogy beleszólnak az öccse életébe?? Azért had mondja már meg a kedves anyuka hogy mi a házirend az újdonsült barátnőnek. Igen durva hogy a lányka nem tartja tiszteletben a családi rendet. Ott ő a vendég! Vagy nálatok azt lehet csinálni amit akartok? Szanaszét hagyjátok a ruhákat meg a bugyikat??
Kérdező: Le kell ülni a LÁNNYAL szemtől szemben és elmondani hogy tartsa tiszteletben a rendet, vagy ha nem is, pakoljon el maga után és legyen tisztelettel másokra.
válasza:Szerintem az öccse rigolyáit elég jól viselik.. Mégiscsak a lány van náluk, neki kell alkalmazkodni. Nem tudom, hány évesek, de azt szűrtem le, hogy még jóformán gyerekek lehetnek, de legalább is nem léptek még ki a kamaszkorból. Nem vagyok még szülő, de, ha lenne gyermekem, a nemétől és a korától függetlenül biztos vagyok benne, hogy nem én szeretnék alkalmazkodni hozzá és a párjához. Ha fiatalok még: örülök, hogy nálam vannak, de az én szabályaimmal játsszunk a házamban. Ha idősebbek: önálló életet úgy élnek együtt máshol, ahogyan csak szeretnének. Tisztelem a kérdezőéket, hogy ilyen szeretettel és okosan próbálják megoldani a helyzetet, hiszen még csak külön szobájuk sincsen... Aki ennyire felháborodott a kérdésen, azért kíváncsi lennék, hogy ő mit lépne, ha egy kvázi idegen ember megpróbálná megváltoztatni az otthoni játékszabályokat. Alkalmazkodni tudni kell.
Kérdező: Anyukád nem beszélgetett még el négyszemközt a lánnyal? Nem azért, hogy leszidja, csak leültetni, és szólni neki, hogy itt azért többen laktok, néha pihenni is szeretnétek. Szívesen látjátok őt, de ehhez az kell, hogy próbáljon meg beilleszkedni. Szerintem sokkal hatásosabb, ha anyukád komolyan közli vele a dolgokat, kénytelen lesz tudomásul venni, vagy kereshetnek maguknak másik randihelyet.
18-19 évesek, szóval még olyan félig kamasz-félig felnőttek.
Egyébként de, pont ezek történtek, világosan, tömören, lényegesen szépen el lett mondva, hogy hát nálunk ez van, ezek a szabályok, és kicsit próbáljon meg odafigyelni. Anya egyébként tiszta hero, ha én hagyom ott valahol a bugyimat, leordítja a fejem érte, velünk sokkal kevésbé türelmes, mint a lánnyal, tényleg nem akar rosszat, csak zavarja ez.
Mondta a lány, hogy jó persze, meg szégyellte magát, aztán semmi sem változott. Én csak ezt nem értem, hogy miért?
Első kicsit amúgy félreértett, az életükbe alapvetően nem szólunk bele, azt csinálnak, amit akarnak, de ha ezzel másokat rendkívül zavarnak az szerintem nincs rendben.
Nekem is van barátom, az ő anyukájának is vannak fura szabályai, amik szerintem hülyeségek, de ott ő a főnök, és elfogadtam. Plusz sokszor a kedvükért elmegyek itthonról, hogy ne legyünk egymás hegyén-hátán, tényleg nem elüldözni akarom őket, csak megérteni velük - ami eddig valahogy sehogy sem sikerült - hogy muszáj tekintettel lenni másokra is. De ha ezt mondom vagy mondja anya, akkor látom rajtuk, hogy támadásnak veszik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!