Aki volt ilyen mélyponton segítene?

Velem is ez van :) A legfontosabb hogy találj vmi hobbit vagy csak egyszerűen csináld azt amihez kedved van hiszen ez a szabadság hogy senkitől nem függsz annyira .

Vagy keress kedvedre egy tánc tanfolyamot, fess, rajzolj, kezdj el valami hangszeren játszani érezd jól magad, menj el moziba nézz egy filmet.

Nagyjából kétféle tanácsot kaphatsz egy ilyen kérdésre:

1, de menj el bulizni, ha hívnak

2, ötletek arra, hogy mi mindent csinálj.

Neked azonban nem az a bajod, hogy nincs ötleted. Neked az a bajod, hogy nehezen szánod rá magad. Pedig csupán két dolgot kénetenned. Elfogadnod, hogy most ez a helyzet, amit itt vázoltál, és nem fogadnod el, hogy így marad. HAJRÁ!

Én is ezt csinálom. Igyekszem rávenni magam hogy kimozduljak, de azért még mindig jórészt csak kifogásokat gyártok, aztán meg az a bajom, hogy miért ülök itthon. Mára is volt program, de tegnap elrontották a kedvem, úgyhogy inkább itthon maradtam sajnálni magam. :S

De általában igyekszem emlékeztetni magam arra, hogy így lemaradok mindenről. Ez az állandó majd holnap csak arra jó, hogy elmúlik az életem én meg még mindig a holnapra várok. :( Arra is próbálom emlékeztetni magam, hogy többször bántam meg azt, hogy kimaradtam valamiből, mint azt, hogy rábeszéltem magam és elmentem.

Időnként megnézem az Igenember c. filmet. :)

Szóval, lassan, de remélem biztosan kimászok ebből a lustiból! :)