Van olyan, hogy az összeköltözés után megváltozik a férfi? (Jó irányba)!?

Párom néha az agyamra megy, iszonyú önző tud lenni. Csak magával van elfoglalva. Ha kiakadok akkor veszi észre magát!

Általában nálunk vagyunk. Én próbálok a kedvében járni, kiszolgálom. És úgy vettem észre nagyon is hozzászokott. Lassan ott tartunk, hogy egy üdítőért nem menne ki magának a konyhában. Múltkor nagyon megfáztam, lázasan feküdtem az ágyban..babusgatott, kedves volt. Megkértem hogy főzzön nekem teát, az volt a válasz -nincs kedve, majd a közös lakásunkba főz.- (Azóta sem értem ezt a reakciót)

Volt hogy nem értem rá rendet rakni.(Nálam ez ritka, mert rendmániás vagyok, nem bírom elviselni a rendetlenséget) Már belém kötött, hogy mégis micsoda disznóól van nálam. Persze elengedem a fülem mellett, hisz nem volt időm rá és mihelyst haza értünk rendet raktam. (Akkor pedig az nem tetszett neki, hogy nem vele foglalkozok)

Volt hogy csak azt kértem tőle csináljon nekem egy szendvicset, vagy együtt csináljuk..őt ki se lehetett robbantani a tv elöl. Feladja a rendelést én csináljam meg a kaját, mosogassak el, tegyek rendet őt meg hagyjam addig nyugodtan pihenni. (Mert egész héten dolgozott)

Kérdeztem tőle hogy, hogy képzeli a közös életünket? Dolgozok, ő is dolgozik és mivel ő már végzett a munkával, egész nyugodtan pihengethet én pedig főzzek-mossak takarítsak, mint egy házi cseléd??? Erre az volt a reakció "női munkát nem végzek!"

Ha belegondolok milyen siralmas élet várna rám mellette, még az összekörözéstől is elmegy a kedvem. Még sportolni se maradna időm.

Párom persze megvan győződve róla, hogy milyen csodás életünk lesz együtt és majd ő is segítőkészebb lesz (bizonyos kereteken belül) és én feleslegesen aggódom már előre.

Adjatok tanácsot!