Mit gondoltok, elfelejtem valaha?

Néhány éve, egy olyan nő lépett az életembe, aki minden szempontból tökéletes volt számomra. Eleinte észre sem vettem magam, majd rájöttem, hogy rettentően belehabarodtam. Hogy ő mit érzett irántam, ez sosem derült ki, jómagam azóta is úgy vélem, az esélyünk megvolt. Ez mindössze egy rövid, alig egyéves periódust jelent. Egyetlen akadálya volt: nekem barátnőm, neki később barátja. Igen, csúnyán ellehet hordani mindennek, hogyan szerethettem meg mást, miközben párkapcsolatban éltem. A választ én sem tudom, egyszerűen jött magától. Semmi nem történt néhány szó- és mosolyváltáson kívül, de mégis úgy érzem sokkal több volt ezek mögött. Azóta is együtt vagyok a párommal, és őszintén szólva sokáig kínzott a gondolat, hogy ott volt egy esély, amit elszalasztottam. Mindezek enyhítésére megszakítottam mindennemű kapcsolatot vele, és megfogadtam, nem gondolok rá többet. Ez többé kevésbé működött, viszont mostanában feltűnt, gyakorta gondolok rá. Ám már közel sem úgy, ahogy pár éve tettem, de még mindig itt motoszkál a fejemben, és rá kellett jöjjek, sosem fogok ettől megszabadulni. Annyira tökéletes volt. Természetesen a páromat nagyon szeretem, és felelősséget vállalva többször is próbáltam neki elmagyarázni az érzéseimet, kudarccal. Mit gondoltok, örökre az elmémben marad mindez, és azt hajtogatja, hogy, "ott volt az esélyed", vagy egyszer úgyis elfelejtem?