Hogyan lehetnénk erősek? Nem akarjuk elveszíteni a fiunkat.

Szia!

Tudom nehéz, de próbáljatok pozitívan gondolkodni. Tudom, hogy mennyire borzalmas most nektek és egyáltalán ne gondold, hogy nyálas vagy, mert erről szó sincs.

Mióta van kórházban és mit mondtak az orvosok?

Szia

Velem is valami hasonló lehetett a helyzet. Már jól vagyok.

Nem igazán tudok milyen tanácsot adni, de leírom, hogy velem mi volt. Ilyen 3-4 éves voltam és Erdélyben laktunk a szüleimmel, minden rendben volt, épp lett lakásunk, szüleimnek volt munkája, én oviba jártam. Nem emlékszem nagyon már, de úgy halványan. Aztán egyszer csak beteg lettem. Légzési problémák. Eleinte azt mondta egy doki, hogy csak el vagyok kényeztetve. Aztán egy másik doki megállapította, hogy tüdőrákom van. A szüleim fogtak és elhoztak Budapestre. Itt úgy vonakodtak az orvosok hozzám nyúlni. Azt mondták, hogy nem tudnak segíteni. Aztán már a vége felé belementek volna, de addigra a szüleim segítséget kaptak barátokon és újonnan szerzett ismerősökön át és egy brüsszeli klinikát találtak. Sok pénzbe került és ráment az életünk. A műtétet ott végezték el és Budapesten kezeltek fél évig kemoterápiával. De még utána is sokáig betegeskedtem. Nem költöztünk már haza a családunkhoz, hanem próbáltunk letelepedni. Eleinte nehéz volt, de végül sikerült. Anyukám nagyon akarta.

Velem az a helyzet, hogy jól vagyok. Hiányzik az egyik tüdőm, a szívem eltolódott egy picit, mert több hely van a tüdőm helyen. Kicsit a gerincemre is hatással van, de gerinctorna meg az edzés sokat segített. És télleg jól érzem magam már. Azt mondják, hogy nem is látszik rajtam. Edzésekre járok már meg ilyesmik.

Nem tudok érdemben segíteni, csak elmondtam a saját történetemet. De azt tudom, hogy nem volt könnyű a szüleimnek és nagyon megviselte őket. Az elején meg elég lekezelően bántak velük az orvosok, hogy kb mit akarnak ilyen helyzetben. Meg sokszor volt aszem olyan, hogy kellett egy kis "ajándék", amire a doki segíteni is akart már.

21f

Sok erőt és kitartást kívánok nektek, nagyon remélem, hogy minden rendben lesz!

A gyermek szervezete csodákra képes és én hiszek a csodákban.

Ez így igaz.

Valamint a gyermek szervezete tényleg gyógyulóképesebb, mint a felnőtteké. Egy gyermek mandulaműtét után rohan focizik játszik, még egy felnőtt napokig lábadozik, rosszabbul éli ezt meg.

Szegény húgomnak is felnőttként vették ki a manduláját, napokig szenvedett, nekem 7 évesen és másnapra kutya bajom sem volt.