A mai szülők ennyire nincsenek hatással a gyerekeikre?

2 saját gyerekem van, és középiskolai tanár vagyok. Ma ugyanannyi értelmes, normális és értékes gyerek van, mint 20 éve, csak a világ változott. A szülők sem rosszabbak, mint korábban. Szomorú, hogy állandóan általánosítani, hogy mai szülők, meg mai gyerekek. Én több, mint 30 éve jártam gimibe, volt osztálytársam, aki 16 évesen azért maradt ki, mert szült, volt, aki tiniként bűncselekmények keveredett. És ez gimnáziumban volt, nem szakmunkásképzőben! Akkor ránk is azt mondták, hogy ezek a mai fiatalok, a szüleinkre meg, hogy milyen szülők.

Higgyétek el, nincs új a nap alatt!

szerintem egy dolog változott meg gyökeresen: az, hogy a mai fiatalok többsége jóformán semmi tiszteletet nem mutat a szülei irányába. pedig sok szülő a végkimerülésig gebed, hogy a gyereknek legyen hol laknia, legyen mit ennie.

és igen, a szülő hibája, hogy nem mutatja meg a gyerekének, hogy marha jó dolga van, becsülje meg. másnak még ennyi sem jut.

fiatalon én sem voltam szent, ittam, bagóztam, bulizni jártam, becsúsztak az intők, az egyesek. de anyámat a végletekig tiszteltem, és a legrosszabb tettemet is elmondtam neki. mindent megbeszéltük, segített megtalálni a helyes irányt. bár sosem éreztem magam elkallódottnak, mert tudtam, ha hazamegyek, akkor biztonság vár, és egy megértő anya. nem éltem vissza a jóindulatával, bizalmával. ő pedig tudta, hogy tinikorban kell őrültnek, féktelennek lennem, mert minél hamarabb lezajlik ez a korszak, és ráunok, annál hamarabb leszek komoly és megfontolt.

az első 3 év sokat számít. ez a mai fiatalok többségének megadatott, hogy az anyja gyesen legyen vele otthon. mégsem sikerült beléjük nevelni az alapokat.

Iskola mellett lakom, ott van a villamos megálló is.

Sajnos úgy hozta az élet, hogy pont napközi végekor kell arra menjek mindennap. (15 perc és indulok is...)

A szülök olyannyira nem foglalkoznak a gyerekkel, hogy simán hagyják, hogy másokon átgázoljon a szemük fénye, nem terelgetnék arrébb őket, hogy el lehessen férni a durván 2 méter széles járdán... mondjuk ők maguk se képesek úgy menni, hogy elférjen más is, ne adj Isten... Szóval én és mások is választhatunk, hogy vagy autó elé lépünk, vagy felkenődünk a kerítésre.

A villamos kész rémálom: senki nem szól a gyermekére, üvöltöznek, ordibálnak, futkosnak, kit érdekel, hogy ez mást zavar?!

Szóval itt a szülők is el vannak rontva, a gyerekek meg ezt tanulják meg.

Kedvenc esetem, de ez már tanárokkal: Budapest, Deák Ferenc téri metró állomás, le akartam volna szállni, de egy 20-30 fős gyerek sereg miatt nem lehetett, mert a kedves tanár nénik rögtön beálltak az ajtóba és tolták fel a gyerekeket, nem számított, hogy álltunk egy páran az ajtóban leszállásra készen, nyomták át rajtunk őket... Szóval ideje lenne már az embereknek magukba nézniük, mert ha így viselkedünk, jobbat ne várjunk el a gyerekeinktől sem!

Nem, nem a kisföldalatti volt, 3-as metró.

Amúgy gondolom a lepontozást azért kaptam, mert a sok rossz szülő magára ismert, és így is tagad. ;) Csak így tovább, dugjátok homokba a fejetek, kényeztessétek a kölkeiteket, hagyjátok, hogy másokat fellökjenek, hogy ők csakazértse menjenek arrébb, de aztán ne csodálkozzatok, ha kis zsarnok lesz és veletek is majd úgy bánik, ahogy az utcán másokkal és tiniként duplán annyira megfékezhetetlen lesz, mint alapból, mert beleszokik a semmibe, hogy neki csak joga van... így kell ezt csinálni, mutassátok meg a világnak, hogy mindenki p*sztuljon, csak az ő gyereke létezik és kész!