Lebeszélni sem szeretném, viszont nem is örülök neki, hogy itt hagyna minket hetekre. Most mit csináljak?

Férjem elhatározta magát, hogy a kis vállalkozását megpróbálja uniós területeken is "hasznosítani". Az ötlettel semmi bajom, tudom hogy értünk a családjáért csinálja, hogy jobb legyen...

viszont: én itt maradok egy 4 éves kisfiúval, májustól pedig már két gyerkőc lesz. A problémám az, hogy semmi segítségem nincs, másrészt pedig nagyon félek attól, amit sok helyen olvastam, hogy erre rámehet egy házasság is. Félre ne értsétek, megbízunk egymásban, viszont ez még nekünk is teljesen új terep lenne. És hát azért az ördög nem alszik....Szegényt nem akarom lebeszélni, mert látom rajta a lelkesedést, és hát amit ő elképzelt eddig is, véghez vitte, mindenben támogattam, támogatom elvégre a család érdekében teszi. Viszont megvan bennem ez a félsz, hogy mi lesz? Mi lesz ha egy idő után kedve sem lesz hazajönni az "unalmas" családjához?? Sajnos az én környezetemben is van negatív példa erre, és lehet emiatt tartok én ettől. Akik szintén ilyen szituban vannak, ugye van azért pozitív példa is?