Mit csináljak, ha a párom miattam mond le egy lehetőséget?

Külföldi kiküldetésen volt november-decemberben, ma jön haza. Most írta, hogy januárra is hívták, de ő nem megy, mert velem akar lenni, és annyit az a plusz pénz nem ér meg (20%-kal több bért kap, ha kint van).

De nem csak erről van szó, mert kapcsolatépítésre is remek lehetősége van így, ezt is ő maga mondta még az elején, emiatt nagyon lelkes volt. Meg persze a karrierje szempontjából sem utolsó.

Most kicsit leeresztett, ilyeneken problémázik, hogy nem szereti, hogy hajnalban kell kelni, minden héten oda-vissza repülni, nem szeret este egyedül ülni a hotelben, és kiakasztja, hogy bemegy a szobalány és pakol a cuccai között (a kirakott do not disturb tábla ellenére, mondjuk ezen én is kiakadnék).

Én örülnék neki, ha itt lenne, mert én is utálom hogy mindig egyedül vagyok. De nem akarok önző lenni, és így elég rosszul hangzik, hogy azért nem akar menni, hogy velem lehessen.

Most fiatal, 23 éves, szerintem most kellene menni, karriert építeni, mert ha gyerekünk lesz (és ha minden így megy tovább, akkor 1-2 éven belül erre kerül a sor, fiatal szülők akarunk lenni), akkor már biztos, hogy nem engedem ki, mert a gyereknek szüksége van az apjára is. Ezt is mondtam neki, erre csak annyit mondott, hogy oké, persze.

Igazából kicsit attól félek, hogy ha miattam mond le lehetőségeket, akkor később megbánja és engem fog okolni. Talán nem kimondva, de belül ez lesz, hogy miattam nem ment. Persze nyilván az is benne van, hogy munka után nem tud mit kezdeni magával, de akkor is.

Nem tudom, most mit csináljak. Nem akarom nagyon erőszakolni, hogy menjen, mert az elég hülyén venné ki magát. Nem is akarom, hogy menjen, mert legyen inkább velem. De ez önző dolog, és én nem akarok önző lenni. Külön problémás, hogy nagyon jó szakember, már ilyen fiatalon is nagyon keresett, látszik hogy szép karrier áll előtte, ha nem szúrja el. Emiatt kicsit felelősnek érzem magam. Vagy túlkomplikálom?