Hogy lehet kezelni a mások életébe mániákusan beleszóló embereket?

A fő probléma az velük, hogy vannak közülük, akiket nem lehet kizárni a mindennapi életből, akikkel -anyagi okokból- az ember kénytelen együtt élni vagy együtt dolgozni. Én úgy vettem észre, hogy ők alapvetően olyan emberek, akik egész életükben sohasem tanulták meg tisztelni a másik ember szabadságát és emiatt, csak és kizárólag az erőviszonyok alapján működnek. Valójában nem tudnak tisztelni senkit, csak a náluk magasabb pozícióban lévő emberekkel kedvesek, azokkal, akik gyengébbek náluk, kioktatók és alapvetően tiszteletlenek... és én már nagyon nem szeretek a gyengébbik fél lenni, anyagilag függő lenni. Már ott tart a dolog, hogy rendszeresen álmodom véres háborúkkal, melyekben konkrétan harcolok családtagokkal, munkatársakkal (olyanokkal is, akivel már nem dolgozom együtt) és az álmomban ki merem mondani, hogy "nem" -általában olyan intenzív haragot, dühöt élek meg ilyenkor, hogy felébredve is érzem fizikailag. Szerintem ez amiatt van, (a fogcsikorgatással, meg a fejfájással együtt) mert nem engedhetem meg magamnak, hogy ki merjek állni magamért a valóságban, ugyanis olyan szegények vagyunk, hogy muszáj egymást elviselni. (Egymást is marják a családtagjaim, közben felhánytorgatják egymásnak, hogy ki kitől függ anyagilag jobban.) Szinte mindenütt olyat tanácsolnak nekem ilyen fórumokon, hogy iktassam ki a stresszt, meg legyek "pozitív"... de a dolog már ott tart, hogy egész nap fel sem tűnik a saját elfojtásom és éjjel, a horror álmokban tör ki. A legutóbbi álomban az apámmal és a nagymamámmal harcoltam egy nagy, sötét kastélyban, ami a mamáé volt és ő volt benne a gonosz várúrnő, én meg úgy rémlik, kiszöktem éjjel a faluba és a parasztokat elkezdtem agitálni, hogy keljenek fel a zsarnok úrnő ellen. Ez beteg. :/ Persze, nappal, minden "normális", végzem a házimunkát, befogom a pofám, kajálok, dolgozom, még látszólag ki is tudok kapcsolódni.. de szerintem nem álmodnék ilyeneket és nem éreznék nagyon erős haragot az álomból felébredve, hogy szinte a szívem szúr belé, ha nem lenne baj. Nem tudok elköltözni, csak velük élve tudom fenntartani magam.Szerintetek,hogy tudnám ezt hatékonyan megoldani így?