Ilyen esetben befogadnátok a húgotokat? Akkor is, ha a férjetek ellenzi?

Szerintem úgy, hogy a férjed ezt kifejezetten ellenzi, ne. De én igazán nem értem itt a beszólogató válaszolókat. Ha a hugod nem árult zsákba macskát, a pasi meg nem akart védekezni, akkor nem hinném, hogy bárki átvágta a másikat.

Én biztosan azt csinálnám, hogy megpróbálnám ezt értelmes felnőtt ember módjára megbeszélni a férjemmel. Ha az én hugomról lenne szó, én is amellett lennék, hogy költözzön csak hozzánk, de mindenképpen egyetértésben kell lenned a férjeddel ebben, mert különben nagyon gyorsan tönkre megy a kapcsolatotok.

A sok tizen-huszonkevés éves válaszadó meg ne ossza már itt az észt olyan dolgokról, amikhez lövése sincs!

Segitenék neki mindenben a baba körül,ha a közelben lakna naponta átmenék.Ha messzebb lakna megpróbálnék megegyezni a férjemmel hogy a gyermekágyas időszak alatt maradhasson nálunk.

(a férjed hozzáállása nagyon nem tetszik,mármint az átverés dolog,mert ez nem volt az)

Nem fogadnám be, méghozzá azért mert nem szorul rá. Érzelmi támogatás pedig minek? Tudta, hogy mi lesz ha teherbeesik. Ha egy pasi nem akar gyereket, akkor nyilván lelép, ha ez bekövetkezik.

Ha nem tudná eltartani magát, akkor befogdnám átmenetileg. Mondjuk 2-3 hónapra, de ennyi.

Neked saját családod van, nem cska férj, de gyerekek is, és ha a férjednek ellenvetése van, akkor azt figyelmbe kell venni. ráadásul még igaza is van.

Szóval nem szorul sem anyagi, sem érezlmi támogatásra. Akkor miről is beszélünk?!

Elég szomorú, hogy olyan világot élünk, amiben ennyire elfogadott, hogy egy nő felcsináltassa magát nyíltan csak azért, hogy végre gyereke lehessen, beletojni a normál családmodellbe is.

Gratulálok, főleg annak a válaszolónak, aki itt annyira megértő volt meg letizenkétévesezett minket.

Az állami támogatást meg úgy gondoltam, hogy gyes, gyed stb.