Hogyan lehet egy vendég ennyire bunkó? Nálatok voltak bunkó vendégek?

Ismerős helyzet!

Nálunk múltkor párom öccse jött,beült a géphez szó nélkül,elkezdett internetezni,én főztem,mondom azért csak készülök valamivel,erre szabályosan könyörögni kellett neki,hogy ő méltósága fáradjon ki enni,és ne Facebookozzon....

Ő amúgy 24 éves,de szerintem agyilag 14 sincs.

Ráadásul nem azért,de enyém a laptop,jobb gépem van mint a páromnak,és folyton feltelepítene rá mindenféle sz..rságot,na de az eset után raktam rá jelszót.....ez van.

Ha még arra is bunkó hogy megkérdezze használhatja e.....

"6:"Először is,amit jobb,ha tisztázol önmagadban:nem mindig kötelező bejelentkezni,főleg,ha közeli rokonokról van szó." "

Közeli rokonhoz is illik. Honnan tudod, hogy mit csinál(na), amikor éppen váratlanul rátörsz?

Hát nekem ilyen vendégeim sosem voltak...

Mondjuk én nem vagyok egy túlságosan társasági lény, ez valószínűleg erőteljesen látszik is rajtam.

Sógorom amúgy hajlik az ilyesmire, mármint mindent kritizál, de egyrészt én éltemben nem főztem neki, nem véletlenül...és csak addig "ugrott" föl beszélgetni amíg tőszavakban válaszoltam neki. Mikor már azt sem, akkor leszokott róla.

Én még pár évvel fiatalabb voltam, szóval gyerek még eléggé.. de azért nem kicsi már. Voltak vendégségben nálunk, egy anyuka, és a kisfia. Na most, a kisfiú MINDENT kipakolt a szobámból, mindent elővett, pedig előtte raktam rendbe mindent. És persze egy szót se szólhattam, órákon át itt ültek -.- Mindenki rendre intett, a szobámban tornyokban állt a kupi, mikor gondoltam egyet, és a lázmérőt odaraktam a radiátorhoz, hogy 37,5-öt mutasson, és hogy hátha akkor elmennek, ha azt mondom, hogy szarul vagyok. Mindezt este történt már, úgy kell elképzelni! Szerencsére elmentek, én meg kiborultam teljesen, szüleim meg lecsesztek, meg mondták, hogy ne hisztizzek, majd ők elraknak mindent a szobámban. Aha, mikor is történt ez meg végül.. ja soha. De talán jobb is, ők semmit se tudnak, hogy hová kell tenni:D

Másik: mamáméknál volt vendégségben egy anyuka, meg a r.ohadt rossz kislánya, akit nem tudott vagy akart megfékezni az anyuka. Megtépázta a virágokat, felfeküdt mindenestül az asztalra, burogatott, sőt, bezárta őket a szobába is kulcsostul. :D És az anyukának seeemmi problémája nem volt ezzel.

Nem szeretem az ilyesmit, hogy a gyerek a "szent", akinek minden szabad, de látszik, hogy otthon is így ment mindkettejüknél, mert ha rá is szóltak a gyerekre, egyik fülén be, másikon ki. :DD

Szerencsére más rokonok nem voltak ilyen tahók még:) Én amúgy mindenkit kitessékelnék, méghozzá azonnal, te is jól tetted! Nem kell lenyelni mindent.

Nekem a rendetlen kisgyerek a halálom. Viszont azt tudni kel rólam, hogy ami a szívemen az a számon, így nem hagytam szó nélkül.

Nem is értem, hogy ha anyuka látja, hogy neveletlen a gyereke, leburogat mindent, tör-zúz akkor MIÉRT nem szól rá.

Történt az, hogy egyik (már csak volt) ismerősöm eljött hozzám, magával hozta az 5 éves kisfiát. A történetből elég annyi, hogy anyuka szép csendben mosolyogva ült, miközben én próbáltam megrendszabályozni a gyerekét, hogy ugyan már ne rugdossa a macskát, ne dobáljon le minden könyvet az alsó polcról, ne tépkedje a virágokat stb. Aztán amikor 2 virágcserepet is eltört, betelt a pohár. Megfogtam, fölemeltem. Odavittem anyucihoz, és közöltem vele, hogy ha még 1-szer jönni akar, a neveletlen kölkét hagyja otthon. Mert az én házam nem játszóház, és nem vagyok hajlandó eltűrni, hogy tönkretesz mindent, miközben anyuka lusta rászólni.

Volt ám sértődés, hogy "ő még gyerek" meg "semmi érzékem sincs a gyerekekhez". Na ekkor mutattam, hogy merre van az ajtó, akkor vigye oda, ahol van az embereknek "érzéke" a gyerekekhez.

Nem szeretem, ha egy vendég visszaél a vendégjogával, és mindent megenged magának kortól nemtől függetlenül. De hogy még rá sem szólt, hanem vigyorgott az már csak a hab a tortán.

Lehet bunkónak tűnök, de én bizony szólok a gyereknek, hogy semmi keresnivalója az én hálószobámban, és legyen szíves levenni a szobában a cipőjét és ehhez vagy ahhoz ne nyúljon. Akár gyerek, akár nem, jogom van ahhoz, hogy NE adjam oda a saját dolgaimat bárkinek. És nálunk senki sem fog rágyújtani, mert kikapom a bagót a kezéből. Van erkély és kimehet a ház elé is. Legfeljebb nem jönnek többet, ki sajnálja?

A szülő pedig felelős a gyerek tetteiért. Nem a véletlenről van szó, de direkt ne hagyja törni-zúzni.

Én pedagógus vagyok, ennek örömére minden gyerekes rokon úgy van vele, ha hozzánk jön, hogy majd én megnevelem a gyerekét. No, nekem meg ez a halálom.

Az iskolában igen, ott az a dolgom, a sajátjaimat is , de ha hozzánk jön valaki, nevelje ő a gyermekét.

Egy ideig még rohangáltam is a szófogadatlan, neveletlen gyerekek után, aztán elegem lett.

Akik nem tudnak viselkedni, azoknak nem vagyunk otthon. "Sajnos", épp akkor van halaszthatatlan dolgunk, így már a nemkívánatos vendégeket nagyrészt sikerült leépíteni.