Maradt valaki egyedül két kis gyerekkel?

Jelen.

Mivel jól keresek nem a megélhetés a gond, hanem hogy ki megy a gyerekekért vagy ha betegek, akkor mi van, de ezt a szüleim vállalták, ebben van segítségem.

Apuka látogatja a gyerekeket, nem békességben váltunk el, meg tudnám fojtani, de egymással van bajunk, nem a gyerekektől vált el, így rugalmas a láthatás. Aminek persze más elvált apa örülne, mint majom a farkának, de nálunk az apjuk sokszor fáradt/nem ér rá/bármi van.

A nejem 3 éve lakik együtt a 3 gyermekünkkel Borsodban. Én 2 évet Bp-en dolgoztam, hétvégén hazajártam, de most fél éve Angliában kezdtem új "életet".

Bár van a közelben nagymama és nagypapa semmit sem segítenek. Egyedül viszi a hátán az egészet, és mivel egy kis faluról van szó dolgozni sem tud.

Én itt még nem sokat keresek, amolyam minimálbéren vagyok, ebből csak keveset tudok hazaküldeni, de minden forint jól jön neki.

Nem váltunk el és nem is karunk, de a nagy kemény élet így hozta. Oldalakba telne részleteznem. Megbeszéltük, csináljuk, amíg bírjuk, ha nem megy hazaköltözöm. De ettől nem változik meg semmi, mert munka akkor se lesz és ezáltal pénz sem.

A gyerekek 10, 7 és 5 évesek, teljes felügyeletet igényelnek a nap 24 órájában.

A nejem a 3 gyerekre kb 75 ezeret kap főállású anyaként, én havonta kb 40-50 ezret tudok hazaküldeni innen. Így ők jobban élnek, mintha tehetelenül otthon ülnék, én pedig másokkal egy szobában lakom és éppen hogy kijövök valahogy, bár nem panaszkodni akarok. Fél év után tudtam először hazamenni 2 hétre, de minden nap beszélünk telefonon. Intézem azokat a dolgokat, amelyeket interneten keresztül el lehet intézni, küldök néha ruhákat.

Nem egy kényelmes élet egyikünknek sem, de egyelőre rá hárul minden. Én azon vagyok, hogy évek alatt annyit haladjak előre, hogy ki tudjam mozdítani őket onnan.

Csak ne lennék ismét kórházba a megműtött szívemmel ... Londonban.

Kedves kérdező!

Én csak gyerek szemszögből élem meg ezt a dolgot.

A szüleim 8 éve váltak el, akkor 5 éves voltam. Az óta volt olyan időszak, amikor egymáshoz sem szóltak.

Most már szerencsére beszélő viszonyban vannak.

Amit tanácsolok:

Ha a volt férjednek van új párja, és a gyerekeknek el kell menni hozzá időközönként( nekünk minden 2. Hétvége)

Akkor mindig támogatni kell őket ( az is fontos, mennyi idősek) mert pl. Mi a tesómimmal ki nem álhattuk apukám új feleségét, ezt is jó volt megbeszélni anyával.

A tanulás. Ami után megszültetett a2 fféltesóm, sokkal nehebb volt tanulni.

De ha ilyen helyzetbe kerültök, úgy is lesz tapasztalatok a dologban.

Remélem segítettem!

Egy 13 éves lány