Vaskalapos szülőkkel mit lehet kezdeni, ha nem akarják elfogadni, hogy felnőttem?

Hát ez elég durva. Főleg az öngyilkossággal fenyegetés. Ne hagyd magad zsarolni. Én ameddig lehet titkolnám a másik sulit, csak magadnak okoznál többletproblémát, ha elmondod. Változni úgysem fognak, ha eddig nem tették. Nem osztanám meg velük a terveimet, rájuk hagynám amit mondanak, de titokban készülnék a költözésre. Pl. keresgetnék lakótársat, kiadó szobát, diákmunkát...stb. Egy kicsit kétszínű így a dolog, de ha nem megy másként...

Nem is értem, hogy lehet ilyen egy szülő. Mi lehet az oka, hogy ennyire rádtelepedtek?

Én elvégeztem az általuk preferált egyetemet, majd utána beiratkoztam egy olyan szakközépiskolába (szakképzésre), amire egész életemben vágytam. Köze nincs az eredeti szakmámhoz, nem is a "legyen ön is milliomos" játék, de egyetlen percét sem bántam meg, imádtam!

Ha van már egy diplomád, el tudod tartani magad (én végig dolgoztam 8 órában), ezzel nem zsarolhatnak. Idővel pedig az ilyen típusú szülők rájönnek, hogy ők veszítenek többet, és visszakoznak. Nem lesznek öngyilkosok.

A válásra meg mondhatod, hogy hagyjanak ki a párkapcsolati problémájukból, mert arról te igazán nem tehetsz.

De nekem az a tapasztalatom, hogy nem mindegy, hogy 18 éves vagy, vagy 21. Tényleg ne szalaszd el a lehetőséget! :)

Ugyanebben a cipőben járok. Az életem minden egyes rohadt lépésébe beleszóltak. Egy szénaszálat nem tehettem soha keresztbe anélkül, hogy ne pofáztak volna abba bele, hogy mikor és hogyan csináljam.

Végigszenvedtem 12 évet olyan iskolákban, ahová gyűlöltem járni,. Úgy voltak velem, hogy mivel rosszak az eredményeim, csak legyen az érettségi meg és majd valami szakmát tanulok. Arra nem jöttek volna még véletlenül sem rá, hogy a szar iskolák vagy kényszerítgetések miatt lett volna rossz eredményem.....

Lényeg a lényeg, túl jó lett az érettségim, amit már nagyon bánok. Kitalálták, hogy menjek egyetemre és nem sok választásom volt. Építőipart választottam, úgyhogy kitalálták, hogy menjek, végezzek el egy szakirányú technikusit. Elvesztegettem két kib***zott évet és elvégeztem.

Utána jött az egyetem választás. Építészmérnöknek akartam menni, de nem vetettem el az építőt sem. Erre kikeltek magukból, hogy miért nem az osztatlanra építész szakra jelentkezem elsőként és miért abba a városba, ahova... Ráadásul az, hogy bejelöltem az építőmérnök szakot vérig sértette őket. Faterom kikelve magából azt kérte számon, hogy miért akarok KAZÁNKOVÁCS?! lenni?

Végül felvettek, és még mindig oda járok. Itt vagyok 25 évesen, most fogok jövőre végezni, viszont mielőtt ide kerültem volna, már akkor volt egy szorongásos depressziós betegségem. Ez a betegség az utóbbi 5 évben hol mélyült, hol javult -köszönhetően a kezeléseknek, amíg volt rá pénzem-, de inkább stagnált. Természetesen pénzügyileg nem tudtak támogatni, így végig diákhitelből és ösztöndíjból, meg némi diákmunkás pénzből éldegéltem.

Mivel közeleg a vége, szóba került a mesterképzés... Én mondtam, hogy diákhitel nincs, pénz nincs, úgyhogy mesterképzés sem lesz. Erre mindketten kiakadtak és leordították a fejemet. Meg hogy csak egy csicska akarok lenni életem végéig? Meg hogy az xy is csak a BSC-t végezte el és őt is csak ugráltatják és hurr durr.

Ez a nyár, így is borzasztó volt. Elhagyott a barátnőm, itthon vagyok egyedül az Isten háta mögött és elkezdett megint romlani az állapotom. Nyugtatókon élek így is és úgy érzem, hogy elég volt. Én nem az a típus voltam, aki fenyegetett volna bárkit is azzal, hogy öngyilkos lesz, vagy magában tesz kárt. De azt hiszem, hogy most van vége.... Nem bírom tovább. Szerintem nem sokára véget vetek ennek, mivel kiutat nem találok ebből.

Félreértés ne essék, nem siránkozni akartam és elnézést a kérdezőtől, hogy kicsit kisajátítottam a kérdését, de amint megláttam ezt a kérdést kifakadtam és le akartam ezeket a dolgokat írni. Nem értem egyszerűen ezeket a szülőket... Nem veszik észre, hogy lelki ronccsá teszik a gyerekeiket? Miért csinálják ezt?

és akkor belegondolok, hogy már a fogantatásom is és az, hogy nem haltam meg születésemkor puszta szerencse volt.... K**va sok értelme volt a szerencsének, ha egy ilyen szar életet kellett leélnem.... és ilyenkor sajnálom, hogy nekem nem lehet akkora életerőm, mint nektek, akik felvettétek a kesztyűt a szülői uralom ellen.