Mit tegyek ha tul komolynak érzem a párommal a kapcsolatom?

Ha meg szeretned is, akkor hosszu tavon kozos erdek lenne, hogy tanulj, mert ugy konnyebben boldogultok..

Miert nem keresel diak munkat? Akkor nem kellene a segitsege.. Es alomvilagban sem elne.

Mi az,hogy ki akarod elni magad? Ne haragujd a megfogalmazasert de mi,meg 15 palival le akarsz fekudni? A paroddal nem tudtok eljarni egyutt szorakozni?(ha ez hianyzik,nem az elobb leirt) vagy ha megbiztok egymasban a barataiddal is siman elmaszkalhatsz inni,ilyenkor ugyis ez megy. En nem reg lettem 17 eves, mi 1 eve vagyunk egyutt es bennem is felmerultek ezek,hogy mi van,ha fiatal vagyok..de rajottem ha tenyleg szerelmes vagyok akkor ezt a kielest meg lehet oldani mashogy is. El lehet jarni bulizni,beulni valahova. Stb..

Es hozza tennem,a mi kapcsolatunk is eleg komoly,az en parom mar 23 eves es komolyan gondolja es felnottkent igy is alakitja a kapcsolatot:)

Aj csak tudnam miert pontoztak le annak ellenere,hogy a kerdezo csak az en valaszomra irt pozitiv reakciot.

Barmok...

Az én véleményem is ugyanaz, mint a 4.válaszolóé. A párommal mi is 1,5 éve vagyunk együtt, én 17, Ő 18, konkrétan együtt nőttünk fel, és komolyodtunk meg egymás mellett, ami során a kapcsolatunk is igencsak erősség és komollyá vált. Párszor már szóba jött nálunk is ez a kiélni magunkat dolog stb. Én is kiakartam magam élni, persze jó bulinak tűnik, de ha most úgy gondolod hogy komoly már a kapcsolatotok, és vele el tudod képzelni a jövődet, és együtt mindent megoldotok, és a többi, akkor miért akarnál más pasikkal flörtölgetni, smárolni, vagy lefeküdni? Inni, buliba elmehettek közösen is, vagy egyedül a barátaiddal. És most ha belegondolsz egy buli után hogy jobb hazamenni...? Úgy hogy valaki vár, vagy úgy hogy egyedül vagy, mert épp kiéled magad? Csak gondolj bele, most eldobnád azért, mert úgy érzed élni akarsz?

A pénzről csak annyi hogy ha támogatni akarja a tanulmányaidat, téged akar támogatni, ezzel is éreztetni akarja veled hogy fontos vagy neki. Ha nagyon nem akarod elfogadni ajánld fel neki, hogy gyűjtsetek, és mondjuk jövő nyáron elmehettek nyaralni, vagy valami nagyobb célra használjátok fel, egy kis félrerakott pénz mindig jól jöhet később.

Szia!

Nálunk kicsit más volt a helyzet, de még is idevág.

Párom 16 volt amikor elköltöztem vele 1 városba (én 27), ami tőlem 400 km volt, szóval gyakorlatilag a teljes ismeretlenbe. Komolyodott egyre inkább a kapcsolatunk, én is támogattam őt, bár nem pénzügyileg, hanem minden másban. Ő is úgy érezte hogy kihasználásnak látszana ha elhagyna valami miatt engem. Én váltig állítottam hogy szívesen adom, és nem bánok egyetlen percet akkor sem ha netalántán szétmegyünk. Neki a barátnői duruzsoltak a fülébe, hogy fiatal hogy lekösse magát, meg hogy biztos vannak nálam jobbak is, a szülei is tiltottak, de ők főleg a korkülönbség miatt. A vége annyi lett, hogy elköltöztem egy jobban fizető állás miatt tőle 200 km-re. Ekkor jött csak rá hogy mennyire hiányzom neki. Saját szavai szerint: "hiába voltak a szórakozási lehetőségek, a barátnők/barátok, valami legbelül hiányzott, amiről nem is tudtam ameddig el nem mentél". Utánam jött, összeköltöztünk, összeházasodtunk, és most várjuk az első babánkat. Boldogok vagyunk együtt, soha sem akarunk többé különválni.

Lehet hogy te most úgy gondolod hogy ki szeretnéd élni magad, de mi van ha ez nélküle már nem lenne ugyan az? Lehet hogy ő azért van veled, mert látott benned valamit, ami megfogta és tudja hogy te még fiatal vagy és változni fogsz, de ennek ellenére kitart melletted, hiszen csak így ad meg minden esélyt kettőtöknek. Ő már komolyabban gondolkodik, és ne csak egy féle szempontot nézz meg, hanem próbálj meg az ő fejével gondolkodni. Vajon te mit tennél fordított esetben?

Sok boldogságot kívánok nektek, akár együtt, akár külön!