Mit tegyek? Szerintetek hagynom kellene, hogy elmenjen egyedül?

Nekem egy kicsit zavaros ez az utolsó rész, de mindegy.

Lényeg a lényeg, ha a lány a szüleivel, főként az édesapjával szeretne találkozni és téged nem hív meg, ezt tiszteletben kell tartanod.

Először elhívott magával a párod, tehát a szándék meg volt benne. A lánya az, aki lebeszélte, mivel érhető okokból (utál Téged - és úgy látom, hogy ez kölcsönös -) nem akar Veled találkozni.

Miért kell ezek után rájuk erőszakolni magad ? Nincs benned önbecsülés ? Hadd menjen és beszélgessen a lányával. Ha hét évig kibírtad magad mellett a lányt, miért kell épp most választás elé állítanod a párod ?!

Mint lány szólnék hozzá.

Miután anyuék elváltak és apunak lett új barátnője, hallani se akartam róla... Édesapával se beszéltem hónapokig, mert hozzá volt nőve a pióca.... Pár hónap után apukám keresett meg, hogy találkozzunk csak ketten, menjünk el vacsizni, belementem... De az étterembe ott volt a pióca is...

Na még pár hónap, amit a telefont se vettem fel, számot cseréltem, albérletet, munkát váltottam, csak hogy apával és a piócával ne kelljen találkoznom....

Kereken 4 évig nem beszéltem a saját édesapámmal, mindenzt a ragaszkodó kis dög miatt...

4 év után tényleg csak kettesben sokat találkoztam apával, megismertem a kishugom és időközben a piócát is, aki már meghagyja a saját kis terünket édesapával. Azóta már ez a "pióca" a legfőbb támaszom a szüleim mellett, de amíg Ő akart valami család szerű köteléket kialakítani velem, már csak azért sem ment... Rám erőltette magát, én meg ettől rosszul vagyok....

Igen apuci pici kislánya vagyok a mai napig 27 évesen is... Igen, rettentően zavart, hogy nem maradt semmi szabad időm csak ketten az apukámmal... Nem gondolom, hogy gyerekesen viselkednék vagy viselkedtem volna. Mindig is megvolt a havi 1 nap, ami csak az enyém és apucié és ezt a mai napig fenntartjuk, igaz már csak 2-3 óra, de csak szigorúan kettesben vagyunk! És igen anyukámmal ugyanígy igényt tartok a kettesben töltött időre, ugyanúgy ahogy a férjemmel és a gyerekeimmel is mára ésigen a férjemtől is elvárom, hogy legyen 1-1 nap vagy legalább délután, havonta amikor csak az egyik gyerekkel foglalkozik kettesben...

Kedves kérdező, nem mindig a gyerek a szörny.... Hagyj nekik szabad teret, teljesen mindegy, hogy mikor váltak el a szülők a gyereknek az igenis törés... Plána ha még te is besegítettél a válásba, akkor meg nagyon hátulról indulsz a gyerek szemében...