Igaz az, hogy a szerelem idővel úgyis elmúlik? Gyerekvállalás jól működő, harmonikus kapcsolatban úgy, hogy minden megvan, csak épp az a nagy, lángoló szerelem nincs meg a részemről? Szerintetek?

Egyetértek az előzővel, kísértések mindig is lesznek. De hidd el, ez nem azopn múlik, hogy szerelmes vagy-e perpill a párodba vagy nem. Ha megbízol benne, akkor tarts ki Te is mellette. A szerelemre szerintem nem teljesen az igaz, hogy fellángol aztán örökre eltűnik. Az elején lángol, ami ad egy jó nagy löketet arra, hogy minden akadályt el tudjunk hárítani, csak hogy együtt lehessünk, de aztán "építkező sebességre kapcsol az ember energiaelosztása", amikor megtanulunk együtt élni napi szinten, megoldani a problémákat, stb., sokminden leköti az energiánkat, amikkel hosszabb ideig kell küzdeni adott esetben. HA még emellett is tombolnának bennünk ezerrel a hormonok, kikészülnénk. De ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem szeretjük a másikat, hanem egy természetes és valamilyen szinten hasznos dolog, mert így lehet hosszabb távon bírható tempóban haladva fenntartani egy kapcsaolatot. Ebben a szakaszban a kölcsönös együttműködés, tisztelet, szeretet, áldozatvállaló képesség, stb. segít inkább az emebreknek. Mondják azt, hogy a szerelem átalakul szeretetbe, ami távolról sem ellaposodás, hanem inkább egyfajta nemesedés. A szerelem, lángolás nagyon intenzív jó érzés, de az ilyen váltakozó intenzív érzések közé tartozik a harag, a gyűlölet, a csalódás, stb. is. Ezeket hosszú távon nem lehet fenntartani és sokszor gátolják a teljes ember működését, akarati szabadságát. Sőt, elszakítják a külvilágtól, elszigetelik az emebert, éppen ezért nem vagyunk képesek az intenzív szenvedélyek hatása alatt a valósággal reálisan szembenézni. A nemes érzések, mint a szeretet, nem ilyenek. Azok nem csaponganak, hanem állandóan jelen vannak, nem gátolják a cselekvési szabadságot, hanem éppenhogy segítenek állandó erőforrásként a jó elhatározások véghezviteléhez. Nem nyomják agyon az emebert, hanem állandóan a rendelkezésére állnak, mégha hol jobban, hol kevésbé érzed is az intenzitását. És megbízható állandó erőforrásként szülhetnek olyan tiszta érzelmeket, amik nem a valóságtól szakítanak el, hanem segítenek, hoyg teljesebben átéljük az adott pillanatot. Olyan tiszta szerelmet szülhet később a szeretet, amely a korábbi szenvedélyes diszharmonikus szerelemnek csak a jó tulajdonságait tartalmazzák, azok negatív hatásai nélkül. Repesel az örömtől, miközben a valóságot éled át, amely azért szebb, mint az álmaid, mert az tényleg a valóság, valódi kipróbált, letisztult értékekkel. No, valahogy így van ez... :)

Ja, és a nemes érzésben van annyi erő, hogy elmossa a csapongó primitívebb érzelmeket. Tehát pl. a valódi szeretet nemes érzése meggátolja, hogy fellángolj egy harmadik fél iránt és hűtlen legyél. Mert megízleled a férjed iránt a tiszta szerelmet és már értéktelennek tartod másfajta káros fellángolást.

nem, idővel egyre joban fáj hogy nem a tied az a nő akibe 100%osan belezúgtál