Idegesítenek a kismamák/terhes nők. Titeket nem, vagy csak én vagyok ilyen szemét?

Teljesen aterzem. En mondjuk az alapbol a gyerekeket utalom, egyszeruen nem birok elviselni egyet sem a kozelebe, kellemetlenul erzem magam. Erre meg rajonnek akik tenyleg neveletlenek. Most is itt vagyok a vonaton, az egyik felemen a cigany gyerek enekel, csapkodja a szeket es beszologat az utasoknak, par meterrel arrebb pedig egy kisebb gyerek uvolt torka szakadtabol es rohangal. Es mit csinal a ket anyuka? Csak mosolyog :D.

Amugy a terhes nokkel nincs bajom, bar valo igaz nemelyik igen csak borzaszto.

Nem vagy sz.mét, ha találsz valakit, akit szeretsz, megváltozol, és szeretnél gyereket.

Ami engem zavar az a gügyögés. Semmi más, de értelmes emberek pillanatok alatt egy degenerált szintjére süllyednek. Miért kell átmenni síkhlyébe, ha meglátnak egy kisbabát? Attól nem kell elveszteni a józan észt, lehet (sőt, kell!) ahhoz a csecsemőhöz normálisan is szólni, olyan hanghordozással, mintha felnőtt lenne. Amúgy sem okos dolog gagyarászni egy picinek, mert aztán majd nem fog tudni rendesen beszélni.

Várandósoktól alapból nem vagyok ki, legyenek is büszkék, meg boldogok, mert van mire, csak ne higgyék azt, hogy övék a világ. Láttam már, hogy kismama felállította az idős embert (botos, volt vagy 80 éves bácsi), merthogy ő terhes, és le akar ülni. A bácsi kínkeservvel felállt, a pitsa leült, aztán csodálkozott, hogy kb. mindenki gyilkos tekintettel néz rá. Majd kijelentette: én terhes vagyok, nekem ez jár. No comment.

Szerintem nincs neked bajod a terhes anyukákkal, se a gyerekekkel.

Egyszerűen anyuddal van bajod, amit valahol meg is értek. Neki lassan lassan nagymamává kéne válnia, és a te gyerekednek örülnie, de ezt elvette tőled.

Valahol sértett vagy, de ezen át fogsz tudni lendülni. A csalódottságodat tedd félre, és ha nem megy az elfogadás, keress meg egy pszichológust, aki segít ezt a belső konfliktust megoldani.

Ezt nem azért, mert baj hogy így érzel, szerintem más is érezne így, hanem azért mert így biztos nem állandósul nálad ez az utálat.

Nem vagy egyedül ezzel. Nincs bajom a normális kismamákkal, de nekem is feltűnt, hogy többen azt hiszik, jobbak egy átlagos földi halandónál. Amikor visszaélnek a még meg sem született gyerekkel, na az az, amitől kihullik a hajam.

"Jó, de én terhes vagyok."

"Nekem most lesz gyerekem."

Van egy kolleganőm, akinek mindenre a terhessége a kifogása. És nem kell emelgetni, egy sz.ros irodában dolgozunk, max. a telefont kell felemelni. Attól, hogy terhes, még nem fogom én elvégezni az ő munkáját is, ha meg leüvöltöm a fejét, akkor:

"Ne beszélj így velem, gyereket várok."

Banyek...

A csúcsidőben történő vásárlás 8 és fél hónapos hassal meg a másik. Akkor már az ember szülés előttin van, szóval nem értem, miért délután 3-kor kell vásárolni. Ja, de tudom. Mert akkor előreengedik. És ezt így csinálják, ahogy most leírtam. A "kedves" kolleganő belépett a Facebook-on valami kismamás csoportba, és ezt ott tárgyalták ki. Neki meg természetesen ezt el kellett mesélnie >.<

Amikről itt írtok, az a kismamák/terhes nők kis százalékára jellemzők és ők már a gyerek előtt is rendelkeztek az idegesítő tulajdonságaikkal, nem e terhességtől lettek ilyenek. Nekem azért elszomorító, hogy így tudtok utálni másokat, csak mert nem úgy viselkednek, ahogy szerintetek ti tennétek. Pedig itt pár válaszoló láthatóan pont ugyanolyan, mint akiket itt szid, csak gyerek nélkül. Nekem is van egy 2 éves fiam, de én is rászólok, ha rossz, nem lökdös senkit (ez csak intelligencia kérdése, hogy hogyan nevelünk), nem gügyögtünk neki a normálisnál többet, teljesen normálisak vagyunk a férjemmel együtt.

Kérdező! Te meg egyszerűen csak féltékeny vagy a testvéredre, haragszol az anyádra és ezt kivetíted a többi anyukára. Nem túl felnőtt viselkedés.

Ugyan én most várok babát de tudom mit érzel. Tényleg vannak olyan

nők akik a terhességet használják kifogásként. Én okmányiroda információs pultban dolgoztam, én irányítottam az ügyfeleket, időpontot adtam, napi sorszámot osztottam, felvilágosítást adtam, egyszer volt hogy egy már javában szülés előtt álló nő tipeg elém, elő adva a hattyú halálát. Kérdezem miben segíthetek:

- Személyi igazolványt akarok cseréltetni.- mondja ő.

- Rongálódott vagy lejárt?- kérdezem.

- Egyik sem, jó állapotban van és még érvényes is.- mondja halál nyugodtan.

- Akkor miért akarja kicserélni, valamilyen személyes adat hibás rajta?

- Nem, az is jó.

Itt már igencsak meglepve nézhettem rá.

- Mikor jár le a személyi igazolványa?- kérdezem mosolyogva.

- Augusztusban.- / az eset januárban történt - azthittem hülyét kapok./- Tudom hogy kórházban is meg mindenhol elfogadják, de most még kismama vagyok és így biztos megcsinálják nekem ingyen, és mivel kismama vagyok biztos rögtön tudnak fogadni. Nem várakoztathatnak egy szülés előtt álló nőt.- mondta már enyhén hisztérikus hangon.

magam sem tudom hogyan ,de teljesen nyugodtan elmagyaráztam neki, hogy így is fizetnie kell illetve várnia is kell. majd bosszúsan elment. És kismillió ilyen esetet tudnék még mondani. Én épp akkor voltam 7-8 hetes terhes, és ránéztem a hasamra és magamban imádkoztam hogy én ne legyek ilyen.

Annyira megmaradtak bennem ezek az esetek , hogy mostmár nagy hassal sokszor megköszönöm de visszautasítom az ülőhelyet a buszon, maximum akkor ülök le ha több megállót megyek. de akkor sem szugerálom a szememmel az embereket hogy adják át a helyet. Ha maguktól nem megy, én nem erőltetem.

Most hogy már a 31. hétben járok, a terhes gondozáson is vannak nők akik azt hiszik mindenkinél fontosabbak és úgy furakodnak be az orvoshoz hogy az már felháborító.

Ugyan még nincs meg a baba de már most gügyögök hozzá, de persze nem nyílvánosan , csak itthon, és néha pocaklakónak szólítóm, de én inkább már a nevén szólítom, illetve a majdani nevén. Ha közösségben vagyok csak akkor beszélek róla ha kérdeznek, akkor mindig válaszolok, de csak úgy magamtól nem lesz szájmenésem, illetve nyílvánosan csak simogatni szoktam a pocakomat, de ezt minden terhes nő csinálja/ általában- nekem olyan reflexszerű /.

Bocsi hogy ilyen hosszú lett.:D:D

28-as: ez nem igaz

Pl. unokatesóm teljesen normális nő volt. Megszületett a gyerek, aztán 5 percig képes nevetni azon, hogy besz@rt a gyerek, mert az milyen jó.