Mennyi idő után lehet tudni hogy az adott illető e az igazi és hogy ő lesz a férjed/feleséged?

Bizonyosra egy olyan 3-4 év kapcsolat után lehet szerintem mondani, 2-3 év együttéléssel, ha az zökkenőmentesen ment, és az élet nagyobb dolgaiban, komolyabb elképzeléseitekben egyeznek az elképzeléseitek.

Ennyi idő kell, hogy megismerd a másikat mélyebben, és ne a saját elképzeléseidet, elvárásaidat vetítsd ki rá. Illetve hogy lásd, hogy a fásult mindennapokban, fáradtan, nyúzottan is jó páros vagytok-e, valamint hogy kitart-e melletted egy esetleges nehezebb időszakban, hoszabb távon is érdeklődik-e irántad.

Felelősségteljes döntést szerintem min ennyi idő után lehet hozni.

Van akinél 1 hónap, van akinél 5 év. Ezt nem lehet megmondani.

A másik pedig az, hogy aki igazinak tűnik, elképzelhető, hogy 10-15 év múlva elviselhetetlen lesz a kapcsolatban.

Ezt annyira nem lehet meghatározni mindenkinél más.

Volt kollégám 3 hónap után házasodott és évek óta remekül működik a kapcsolat mások évekig éltek együtt és mégis válás lett a vége...

Barátnőm is pár hét után költözött össze a párjával évek óta remekül megvannak gyerek is van.

Alapjáraton én is azt mondom, hogy évek kellenek valaki kiismeréséhez de vannak olyan emberek, akik olyanok, mint a nyitott könyv és az ember szinte zsigerből érzi, hogy ők összetartoznak és ő az igazi.

De ez a ritkábbik eset én is azt mondom, hogy jobb várni egy kicsit de azért már 2-3 év után már illik tudni hányadán állsz a pároddal.

jaja a 4-essel értek egyet.

a szerelmes típusú emberek, ha belemennek abba a kapcsolatba, akkor azt remélik, hogy az az igazi. a részükről garantált a hűség, és minden más. és idővel csak az derülhet ki, hogy az illető nem az igazi, mert...

mert átvert, szerelmet hazudott, kihasználta, hogy szeretem,

vagy mert bár kölcsönös a szerelem, annyira eltérő a életvitelük, hogy képtelenek együtt élni, annyit nem lehet alkalmazkodni,

vagy mert eltérőek a céljaik hosszútávon, stb....

Amikor valaki úgy van, hogy csak van valakivel, és az időtől várja a szerelem eljöttét, vagy a másiktól, hogy ő döntsön arról, hogy együtt örökké... hát az régen rossz...

"Eleve azzal vagy komoly párkapcsolatban, aki számodra az igazi és akit el tudsz képzelni házastársadként, nem? Tehát a párkapcsolat elejétől. Az évek során nem az derül ki, ha ő az igazi, hanem az lepleződik le, ha esetleg mégsem ő az."

Kicsit másképp állok a kérdéshez. Mondjuk számomra már az nagyon érdekes, hogy mennyire nem egyformán gondolkodnak az emberek ugyanarról a témáról.:)

Minden szerelem ellenére nem úgy álltam egy komolyabbnak ígérkező párkapcsolathoz, hogy ő az "igazi", meg tuti le tudnám élni vele az életem. Hanem úgy, hogy talán igen és hogy tegyünk egy próbát. Ez a próba általában az összeköltözés, együtt élés volt.

Lehet, hogy nagyon érzéketlennek hangzik, de ennek a gondolkodásmódnak az az előnye, hogy a csalódás, hogy nem sikerült, nem fáj annyira, mint ahogy akkor fájna, ha eleve úgy állok hozzá, hogy "ő az igazi". Fájni fáj, de tompítja a fájdalmat, hogy tudom, ez egy próba volt, ami nem sikerült, ilyen az élet, néha sz*r, de továbbmegyünk.

Most pontosan úgy érzem, hogy azzal a társsal élek, akit nekem találtak ki. Az elején is sejtettem már ezt, de azért adtunk némi időt, hogy megbizonyosodjunk erről. Nem tudok időt behatárolni. Nem az első órától tudtam, hogy ő az, de nem kellettek hozzá hosszú évek sem.