Van itt még olyan feleség, aki nem szeret dolgozni?

én szeretek dolgozni, azt utálom, ha nincs munkám/pénzem.

inkább legyen egy unalmas munkám, de csináljak valami hasznosat, ne csak otthon üljek.

persze azt nem tudom, hogy érezném magam, ha annyi pénzem lenne, hogy nem kéne dolgozni. de akkor is dolgoznék valamit.

diplomas vagyok szeretem a munkam de neha annyira faradt vagyok hogy sirva megyek haza 28 ora munka utan.

De csodaszep munkam van.

Én egy forgalmas boltban dolgozok.

Elég fárasztó... örülnék egy gumiszobának a raktárba.

Óránként kimennék oda levezetni a dühöt, amit egész nap érzek. Amúgy én se szeretek dolgozni, fáj a hátam, a lábam, mosolyognom kell mindenkire, türelmesen válaszolni, kiszolgálni, takarítani, polcot tölteni, ezer dolgom van, és egy perc nyugalmam sincs, pedig néha nagyon frusztrált vagyok.

De nem sírok... az előző munkahelyemen viszont minden nap. Szerintem válts munkahelyet.

megértem, de kérdezőnál lehet segíteni azon, hogy m.helyet vált

és a kollektíva miatt vagyok csupa stressz és általában mindenhol

Kedves utolsó! Azt nézd meg, én hogy le leszek pontozva! :)

Utáltam dolgozni. Utálom az embereket, nehezen ismerkedek, barátkozom, borzalmas természetem van, a saját anyám se bír hosszabb távon elviselni.

És így voltam egy forgalmas büfében pultos. Mire hazaértem már gőzölgött a fejem és valami destruktívat

(pardon, valamiért elküldte)

...kellett csinálnom (faaprítás, gyomlálás) különben felrobbantam volna.

Végül a családi kupaktanács jobbnak látta ha itthon maradok httnek.

A csirkék, nyulak és a veteményes nem várja el hogy napi nyolc-tíz órában jó pofát vágjak nekik, ahogy a mosogató és a mosógép se.

Szintén diplomás vagyok, de családi vállalkozásban dolgozom irodában, köszönőviszonyban sincs se a végzettségemmel, se az érdeklődési körömmel. Nem ad sikerélményt, elég unalmas, nem kreatív dolog, a férjem (főnököm :) ) már mondogatja, hogy ha ennyire utálom, akkor keressek jobb munkát. De ha őszintén belegondolok, szerintem ha napi 8 órában cuki kölyökkutyákat kéne simogatnom, abba is belefásulnék, beleundorodnék egy idő után, szóval szinte mindegy, konkrétan mit csinálok.

Előtte rövid ideig egy másik irodában dolgoztam, annak legalább némi köze volta végzettségemhez, de azt még jobban rühelltem. Az volt az első munkahelyem, és úgy keltem fel reggelente, hogy mikor jön már a nyugdíj......

Szóval én nem nagyon próbálok foggal-körömmel örömet találni a munkámban. Bosszant, hogy az életemből ennyi időt elvesz, de hát ha bogyókat gyűjtögetnék a bokorról, akkor is ez lenne. :) Meg kell csinálni, mert muszáj. Próbálom a munkán kívüli időt értelmesen, tartalmasan eltölteni.