A ti férjetek, pàrotok szokott eljàrni haverokkal szorakozni nélkületek?

Nem annyira gyakran, de eljár. Ahogy én is. Fél éves baba van, előre egyeztetünk, hogy a másiknak nem verjük-e keresztbe programját és úgy szervezünk. A másik addig itthon marad a gyerekkel. Mivel tápszeres, így az ő szempontjából nincs jelentősége, hogy ki vigyáz rá.

Kb havi egy-egy alkalom van, de előtte se jártunk el gyakrabban.

Ha ketten megyünk, ahhoz kicsit több szervezés kell, főleg, hogy a szüleim messze laknak, így időben szólni kell nekik.

Haverokkal, volt kollégákkal olyan 2-3 havonta egyszer megy el szórakozni a férjem. Egy barátnőjével pedig olyan 2-3 hetente ül be meginni valamit és közben beszélgetni. Én nagyjából 1-2 havonta találkozom egy barátnőmmel. Olyankor pletyizünk vagy mostanában táncolni megyünk. Közben persze közös programjaink is vannak.

Nekem pont az a furcsa, hogy két ember egyfolytában csak egymás társaságára vágyik. Nem tartom teljesen normálisnak, ez már inkább társfüggőség. És nem hiszem, hogy ez hosszútávon mindkét félnek megfelel.

Nem hetente, de igen, eljárunk külön is. Van egy 3 éves fiunk is. Attól még,hogy férj-feleség, anya-apa lettünk nem szűntünk meg önálló emberek lenni.

Nekem kell,hogy a lányokkal csacsogjak lányos dolgokról, neki meg,hogy megigyon egy sört meccset nézve a fiúkkal.

Megmondom őszintén, én nem is szeretném,ha mindig kizárólag együtt mennénk szórakozni.