Miért engem okol mindenért? Mit csináljak, hogyan hárítsam?

Tisztelem és szeretem a szüleimet, de anyukám rendszeresen engem hibáztat még a saját hibáiért is. Ma például azért hülye, és hibás, mert egy csekket véletlenül nem adott fel a hónap elején. Utána, mivel beteg, elég komoly betegsége van, megkaptam, hogy miattam tart ott, ahol (még nem gyógyult meg, sőt kérdéses, hogy valaha gyógyultnak minősíthetik-e) és miattam lett beteg. Ezek már önmagukban is rosszul esnek.

Van egy bátyám is, aki már különél a családjával. Ha együtt intézünk (tesóm és én) valamit, ami nem úgy alakul, ahogy terveztük, vagy ahogy anyum tervezte, akkor ha haza érek, egyből anyum velem kiabál, hogy mekkora egy balek, hülye vagyok. Persze, tesóm fejének ilyet egyetlen egy alkalommal sem vág. DE ezzel nem azt akarom mondani, hogy akkor őt is ugyanígy balekozza le, vagy vágja a fejéhez... Mégis ilyenkor mindig az az érzésem támad, hogy engem kevésbé szeret, vagy egyáltalán nem szeret. Sokszor egy-egy ügyintézés után úgy jövök haza, hogy megállok a bejárati ajtó előtt, a kezem a kilincsen és azon tanakodom, hogy be merjek-e lépni, vagy inkább maradjak kint.

Már komolyan nem tudom mit gondoljak, mit csináljak. Teljes kétségbeesés.

Szerintetek, hogyan hárítsam ezeket a támadásokat és azt, hogy ne hibáztasson azért, hogy súlyos beteg lett, a hibáiért?

Köszönöm!

U.i.: Ha lehet, csak normális hangvételű válaszokat írjatok.