Mit csináljak már, hogy ne akarjon mindenki mindig kajával tömni?

Nálunk is ez volt sokáig, aztán egyszer olyan beteg lettem a sok kajától, hogy 2 hétig nem tudtam enni. Azóta nem csesztetnek otthon. Anyósomnál az használt, hogy minden alkalommal, amikor meghagytam a kaját (amit előre kirak mindenkinek) szépen, nyugodtan elmondtam, hogy nem tudok egyszerre sokat enni, nem tudok zsírt és olajat emészteni, tehát megtisztelne azzal, ha nem rakna ki ipari mennyiségű kaját elém. Majd én szedek magamnak amennyi kell és azt meg is eszem. Egy ideje már nem rakja ki.

Egyszerűen annyit egyél, amennyi jólesik és ha szóvá teszik, hogy maradt, akkor mondd meg hogy ezért felesleges kirakni több kaját, mint amennyit kérsz. Tudatosítani kell bennük, hogy attól hogy ők többet raknak eléd, te még nem fogsz többet enni.

Beszélj velük komolyan hogy annyit eszel amennyit te jónak látsz és kész. Bár én kicsit vékony vagyok és ezért "tömtek" régen, elmondtam hogy úgyis annyit fogok enni amennyi jólesik és abbahagyták.

19/F

Amúgy sovány vagy, de ez mindegy.

A "Köszönöm, nem kérek többet" a megoldás, és az, hogy a tányéron hagyod, amit már nem szeretnél megenni.

CSAK annyit egyél, amennyi neked jólesik, a többit hagyd ott.

Ha rendszeresen ki kell dobni a a maradékot

Mellesleg a pároddal alaposan el kellene beszélgetned, mert itt ö a legnagyobb probléma.

A szüleid/nagyszüleid nem sokat számítanak, mert - gondolom legalább is - nem velük laksz, csak ritkán eszel ott. De a barátoddal feltehetöen együtt élsz, ezért vele naponta elöfordulhat ez a probléma.

Közöld vele, hogy felnött ember vagy, és te tudod, hogy neked menni kell és mennyi elég, ezért ne akarjon téged etetni meg hízlalni.

Mert sok embernél így indul az anorexia.

170/55-tel testileg még nem gáz, de fejben már problémás, továbbra sem eszik eleget, és fogy.

Az anorexia nem 48 kilósan kezdődik, ott már látszik, hogy gáz van - csak az már az elkéstél stádium.

Nyilván ettől féltenek a szüleid, esetleg tényleg keveset eszel.

Én 55 kilósan már alig ettem, de még azt aeveset is soknak éreztem. Már akkor nem volt meg a normális rálátásom a kajára, a mennyiségekre.

Jaj hagyjuk már, én a 168 centimhez vagyok 53 kiló és senki nem mond ilyeneket, hogy az anorexia is így kezdődik meg mittudomén... Komolyan mondom, itt Magyarországon ha valaki nem egy dagadt disznó, hanem egészségesen vékony, akkor már beteg... Engem is idegesít, ha jelzem, hogy jól laktam és akkor vágják a pofákat az emberek, hogy BIZTOS azért nem eszek, mert nem ízlik. (Egyébként ez is tipikusan magyar mentalitás, itthon minden MINDEN a zabálás körül forog és sok ember nehezen fogja fel, hogy valakinek véges a gyomra és nem az egyetlen örömforrás az életében, hogy zabáljon).

Én ebből kérdező már rég nem csinálok problémát, az sértődik meg, aki akar, úgy kell neki. Ha kiveszik a kezedből a merőkanalat, akkor tegyél így te is és hagnsúlyozd ki, hogy se 5 éves, se értelmi fogyatékos nem vagy, hogy ezen egyszerű mozdulatokat ne tudd elvégezni. Ha megetted, akkor tedd a kezedet a tányérba, arra úgy sem fogják rámerni a forró levest ( ezt páromtól tanultam, nagymamája ilyen, hogy nem kérsz, de kapsz). Ha 2 virslit kérsz, akkor hangsúlyozd ki, hogy ennél többet nem fogsz megenni, csak ennyit csináljon. Ha ezek után is erőszakoskodik, akkor itt az ideje egy jó kis veszekedésnek, mert a párod viselkedése nem csak idegesítő, de valahol megalázó is. Kérd számon, hogy melyik részét nem fogta fel, annak amit mondtál, ha ő téged hízó malacnak néz, akkor jobb lesz, ha itt fejezitek be ezt a kapcsolatot, mert ember vagy és egyedül el tudod dönteni, mennyit tudsz és akarsz enni.

7-esnek:

Velem is folyton ezt csinálják. Igaz én csak 40 kiló vagyok 160 centihez, de már valami 10 éve stabilan, amióta nem növök. Állandóan ha elmegyek valahova, az van hogy biztos direkt nem eszek, biztos éheztetem magam, pedig ha ezek az emberek tudnák, hogy anno amikor még ennél is kevesebb kiló voltam, mennyit jártam orvoshoz meg mindenhová hogy miért nem tudok hízni...amikor ülök az asztalnál és mindenki árgus szemekkel néz, hogy mennyit eszek, ki tudnék rohanni a világból, egész életemben utáltam ha néztek evés közben. Főleg anyósom ilyen de szerencsére vele évente 2x találkozom, így nem kell sűrűn elviselni a bámulását és a beszólogatásait.