Nem bejegyzett élettársi kapcsolat. Vagyonmegosztás?

Ptk. 6:516. § [Élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer]

(1) Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

(2) Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

(3) Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

(4) Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

4:69. § [A közszerzeményi rendszer]

(1) Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.

(2) Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

(3) A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény.

(4) A törvényes vagyonjogi rendszer különvagyonra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani azt, hogy mely vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat kell különvagyonként figyelembe venni. A különvagyonhoz kell számítani a meglévő különvagyon mellett annak a különvagyonnak az értékét, amit a házastársi életközösség alatt a házastársak a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak; a hiányzó különvagyon megtérítésének erre irányuló kifejezett kikötés esetén van helye.

Az élettársi kapcsolat és joghatásai létrejöttéhez nem kell semmilyen lakcím vagy hasonló, csak maga az élettársi kapcsolat megkezdése. Ennek bizonyítására találták ki az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vételét, mert vagyonmegosztásnál egyszerű a fennállásának bizonyítása.

Élettársi kapcsolatnál a vagyonmegosztás a SZERZÉS ARÁNYÁBAN történik, de az új törvény szerint a gyereknevelés és a háztartási munka is szerzésben való közreműködésnek minősül, tehát a bíróság ezt is figyelembe veszi!

Az az alap, hogy a meglévő vagyontárgy közszerzemény, tehát valamilyen mértékben közös (kivéve ha házasság esetén különvagyonnak minősülne, pl örökség, ajándék- ezért), ez a vélelem, tehát aki nem akarja megosztani, annak kell bizonyítania, hogy az kizárólagosan őt illeti. Kérdező, ha tettél pénzt ingóságba és az az élettársad nevén van, akkor valamilyen módon bizonyítanod kell, hogy annak megvételéhez te is hozzájárultál. Bankszámlakivonattal, számlákkal, végső esetben tanúkkal.

A sok okosnak, aki lepontozott

1. Tényleges élettársak

Ők azok, akik mindenféle regisztráció nélkül pusztán ténylegesen együtt élnek, közösen gazdálkodnak, érzelmi és szexuális közösségben élnek. Az Ő együttélésük jogi szabályozása jelenleg a PTK-ban található meg.

„685/A. § Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.”

Az élettársi kapcsolat csupán az együttélés tényével jön létre, azaz hatósági közreműködés nem szükséges hozzá. Ebben az esetben is keletkezhet közös vagyon az élettársak között. Vita esetén nehéz annak megállapítása, hogy a felek mettől meddig éltek együtt élettársakként. Ezekben a vagyoni perekben a Bíróság először arról dönt (egy közbenső ítélettel), hogy fennállt-e a felek között az élettársi kapcsolat, és ha igen, akkor mettől meddig. Csak ennek jogerős eldöntését követően tud tovább haladni az ügy a konkrét vagyoni kérdések tekintetében, azaz a közös vagyon megállapításáról, illetve megosztásáról csak ezt követően születhet döntés.

Követelhetsz, gondolom nem 1-2 szoborról van szó, hanem műszaki cikkekről, bútorokról. Mint bemásolták neked, van erre törvényi szabályozás. DE neked is törvényesen, hivatalos formában kell ezekre benyújtanod az igényed, hisz mint írod, nem voltál bejelentve. Attól az élettársi kapcsolat létezett, és első körben tanúkkal kell bizonyítanod, hogy te tényleg ott laktál. Szomszédok, rokonok, barátok, őket be fogják idézni tanúnak. És nem kerül pont az ügy végére 1-2 hónap alatt, ebben biztos lehetsz.

Mert ugye nem úgy gondoltad, hogy odamész az apukához, hogy adja vissza a mosógépet meg a könyvespolcot? Gondolom ezen már túl vagy, és ő elutasított. Innentől az egyetlen lehetőséged a leírt hivatalos út, de azon el kell gondolkozni, hogy megéri-e cserébe egy mosógépért. (és egyebekért, ezt csak te tudhatod)

De kalkuláld bele, hogy a te szavad csak egy, az ő szava ellen, és ha te viszel egy tanút, ő is vihet egyet, hogy abban a lakásban nem élt nő az elmúlt 5 évben. Ha nincsenek megdönthetetlen bizonyítékaid, és az exed keresztbe akar tenni neked, akkor arra is van esély, hogy nem születik semmiféle határozat binyíték híján, a végén meg te, mint a per elindítója, fizetheted a több százezres perköltséget.