Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Néha annyira magányos vagyok...

Néha annyira magányos vagyok (távkapcsolat), hogy úgy érzem "bárkivel" jobb mint egyedül. éreztetek hasonlót?

Figyelt kérdés

Majdnem 3 éve vagyok a párommal, akit nagyon szeretek...a kapcsolatunk kiváló...nagyon szeretjük egymást...mindig megértő velem, sokat beszélünk, igazi társak vagyunk...sajnos egy éve távkapcsolatban élünk, egyetem miatt...jól viseljük a dolgot máskülönben...bizalom van, megértés van...sokat beszélünk messengeren, telefonon, 2-3 hetente találkozunk is, plusz szünetben...egyetem után tervezzük az esküvőt...Én teljes szívemmel szeretném, hogy a férjem legyen, azt hiszem semmi sem tehetne boldogabbá a világon mint, a tény, hogy velem van, együtt vagyunk...a kicsi kutyától a házig mindent elterveztünk, olyan ez mint egy nagy elérhetetlen álom...(főleg mert neki még sok év egyetem)...Soha nem is merült fel a bizalmatlanság vagy megcsalás kérdése, ennél azért több gerinc van mindkettőnkben...mostanában azonban úgy hiányzik amikor hazaérek senki nem vár, senki nem ölel...úgy telik az idő, egyik nap a másik után, hogy pont azzal nem vagyok akit nagyon szeretek...rám rám tör az az érzés, hogy "akárkivel" jobb lenne mint így "egyedül élni"...tudom, hogy Ő vár rám és soha nem csalnám meg...és megszakadnék nélküle, de ez a ''társas-magány" néha megőrít...olyan bűntudatom van:( éreztetek hasonlót?

(megfontoltabb válaszok érdekében írtam ide)


2010. márc. 4. 17:22
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
59%

én ezért nem mentem bele hogy távkapcsolat...

lett volna elég jó lehetőségem ország másik végében elkezdeni dolgozni diploma után,de inkább maradok másoddiplomán,megvárom mig párom is tud jönni,1 év még,és együtt el

én tudtam előre,hogy nem szabad tul távolkerülni tőle fizikailag,mert nem birnám ki...nem,nem csalnám meg,hanem lelkileg belebetegednék,és otthagytam volna a melot...mondjuk igy 2 diploma,és még 2 "szabad" év egyetemen

nekem az a 4 hét is szörnyű volt,mikor hazaköltöztem szülőkhöz fél nyárra 2 éve,hosszabb időt sose akarok nélküle..és ezzel ő is igy van:)

22/L

2010. márc. 4. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 anonim ***** válasza:
93%
Sokáig éltem én is távkapcsolatban, azt hittem, mi átírjuk majd a törvényt, és menni fog - de aztán mégse így lett. Nincs rá lehetőséged, hogy a közelében legyél? Ha ő nem tud a suli miatt, akkor te nézz utána a lehetőségeknek, hátha sikerülhet ott elhelyezkedned, ahol ő van. Hidd el, ezt nem lehet megszokni. Szükségetek van egymásra, és nemcsak msn-en keresztül...
2010. márc. 4. 17:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 A kérdező kommentje:

Sajnos nem volt más lehetőségünk...illetve a másik lehetőség szerint egyikünknek fel kellett volna adnia az álmait...(Nem Magyarországon élünk) nem kérhettem és Ő sem kérhetett ilyesmire...először nagyon nehéz volt...de most már kezdtünk belerázódni, legalábbis azt hittem...de nagyon elviselhetetlen kezdett lenni a hiánya:( (ellentmondok magamnak:P )

Vannak hónapok, hogy semmi bajom, de most megint rám jött...

köszi a válaszod

2010. márc. 4. 17:32
 4/17 anonim ***** válasza:
100%

Első válaszoló leírta, hogy ő mit tett és mit nem tett. Nem értem ez hogy jött ide, hisz semmit nem segítettél a kérdezőnek, maximum dicsekedni akartál, hogy te mennyire jól döntöttél. Mindegy.

Kedves Kérdező: Neked van egy álmod, ami hamarosan ha minden jól megy (igaz még pár év) de megvalósul. Ha minden rendben van köztetek akkor ne idegesítsd saját magad, gondolj arra, hogy ha elég kitartóak és ügyesek vagytok akkor a későbbiekben elválaszthatatlanok lesztek :) Ha meg tudod oldani akkor keress valami háziállatot akivel törődhetsz, vagy legyél barátaiddal és családoddal. Most jön a tavasz, szép idő, sétálj, levelezz, bármi. Türelem meghozza a gyümölcsét

18L

2010. márc. 4. 17:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 A kérdező kommentje:

Mint mondtam sajnos, a lehetőségeink korlátozottak voltak...nagyon megvolt kötve a kezünk egyetem-választás terén...ez a döntés volt a legracionálisabb...

nagyon bízom abban, hogy kibírjuk...lelkileg...

köszi neked is

2010. márc. 4. 17:34
 6/17 A kérdező kommentje:

17:33

Köszi neked is, úgy gondolom az első válaszadó is segíteni próbál:) saját példája által...

Sajnos a családomtól is messze vagyok, még messzebb mint a páromtól:P

Barátaim vannak, nagyon jók a csoporttársak minden, de egyetem utan ha fáradtan hazaérek nem nagyon van kedvem menni...bulizni...kocsmázni...igy elég ritkán teszem...(lehet gyakrabban kéne?!)

köszi a bíztatást...mi is abban bízunk, hogyha a 3 évnek vége akkor semmi nem választhat már el...

2010. márc. 4. 17:38
 7/17 anonim ***** válasza:
100%
Szia! Mi is hasonló helyzetben vagyunk a párommal,de az vígasztal hogy 2 év és vége a szenvedésnek. Persze mindenkinél vannak könnyebb/nehezebb napok...Nem szabad egykönnyen föladni,nem szabad elgyengülni,akármilyen nehéz is. Próbálj meg új barátokat keresni,vagy valami olyan elfoglaltságot ami leköt. A lényeg,hogy ne unatkozz,hogy minél kevesebb időt legyél egyedül! Tudom nehéz,de jobbat nem tudok mondani. Az lebegjen olyankor a szemed előtt,hogy nemsokára együtt lehettek! :) Sok kitartást és minden jót neked ill. nektek! 21/L
2010. márc. 4. 17:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 A kérdező kommentje:

21 L, nekünk is két év még...mondjuk neki még utána 4 év :( (de akkor már valószínű együtt lehetünk és több időt tölthetünk együtt...)

Nektek is minden jót:) és köszi a jókívánságokat!

2010. márc. 4. 17:53
 9/17 anonim ***** válasza:
100%
Szia. Tudom mit érzel, mi 3 évig éltünk távkapcsolatban, nekem suli miatt... Volt hogy 3hétig sem találkoztunk. Mindig vannak nehezebb és könnyebb időszakok. Nekem is volt jó párszor hogy inkább azt mondtam jobb lenne mással akivel minden nap együtt lehetnénk. Nehéz volt, szenvedtünk, vitáztunk sokat emiatt DE most 5éve vagyunk együtt, van egy 3 hónapos gyönyörű kislányunk, 4 hónapja vagyunk házasok. Most már azt mondom kétszer ennyit is megért volna... Kitartást Nektek és ha tényleg szeretitek egymást ne hagyjátok kárba veszni a kapcsolatot.
2010. márc. 4. 17:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 A kérdező kommentje:

jajj de jó:) olyan jó ilyeneket hallani, mert folyton mindenki annyira negatív...

amikor megtudta a környezetünk is egyből "háborgott" hogy ezt így nem lehet csinálni...közben meg körülöttünk mennek szét az együtt élő párok, szóval nem az a titok nyitja:D

Remélem egyszer én is valami hasonlót mondhatok el, gyerekkel együtt, mint TE :)

köszönöm minden jót Nektek is

2010. márc. 4. 18:03
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!