Ha nem lenne gond az anyagiak*, és minden rendelkezésedre állna, vállalnál fiatalon (20-22 évesen) gyereket?

Nem, akkor még nem is akartam, de ha most ezzel az eszemmel-tapasztalatommal-visszamennék az időben és lehetőségem nyílna gyereket vállalni, mert minden körülmény biztosítva lenne.---SE válallnék, mert nagy kötöttség.

27 évesen szültem először, talán 25 évesen már bevállaltam volna és már nem is lett volna akkora baj, ha akkor szültem volna....úgy értem, már melég érett lettem volna rá és eleget éltem addigra...de egyébként jó, hogy így történt. Akkor még az anyagik miatt vártam.

nem terveztem volna annyi idősen, ha becsúszott volna, akkor megtartottam volna

ha ennyi idős vagy, és babára vágysz, akkor simán vállald be és ne érdekeljen csak a saját ill a párod véleménye! ;)

en vallaltam 22 evesen.atlagosak a korulmenyein ,nem elunk luxusban de nem okoz gondot megvenni jobb elelmiszereket ,kifizetni a szamlainkat ,egy autot fenntartani.kotottsegnek kotottseg ,de mas kerdes hogy en ezt nem erzem tehernek.sokan ugy fogjak fel ,hogy aki gyereket vallal az minden masrol lemondhat.

a nevelesrol annyit ,hogy ez attol fugg te mit hozol otthonrol.nem akarok senkit leszolni ,de aki 23-4 evesen meg egy percet sem dolgozott ,a huszadik iskolaba jar ,vagy otodszorre bukik meg ,bulikrol bulikra jar hetvegen ,az nyilvan nem all keszen arra hogy gyereket neveljen.van olyan baratnom aki 20 eves de egy rantottat nem tud megcsinalni ,mosogepet nem tudja kezelni.es nem akarom fenyezni sem magam ,de 16 eves korlm ota dolgozom ,12-3 eves korom ota otthon magam utan takaritottam ,mosogattam ,egyszerubb kajakat foztem.hamar onallo lettem minden teren ,igy azt hiszem van annyi fogalmam az eletrol ,hogy tudjak nevelgetni egy kis emberket :).

bar en magam reszerol azt szeretnem ,ha az en gyerekem kenyelmesen elhetne,egyetemre jarhatna es tobbet lathatna a vilagbol mint en.

szoval osszessegeben ,egyenfuggo.sok penzbe kerul egy gyerek ,de tobb szeretetbe es turelembe.

19 evesen mar volt hazam, felso kategorias autom es penzem is. Nem terveztunk gyereket, de egy szenvedelyes ejszaka utan osszejott. Termeszetesen vallaltam a felelosseget, hiszen egy felnott ferfinak ez a dolga. Gyonyoru kisfiu, eletem kincse :) Csodalatos dolog apanak lenni! Egy percre sem fordult meg a fejembe meghatralni, de ennek ellenere nagyon feltem a szerelmemmel egyutt. De mindketten nagyon szeretjuk es a szuloktol kapunk is segitseget a nevelesben.

Szoval a valasz igen, bar egy eletre elegendo penzem nem volt, jelenleg pl mar nem vagyok gazdag, de ez a gyerektol teljesen fuggetlen dolgok es uzleti ugyek miatt alakult igy. Atlag emberekkent elunk most.

Én megtettem. 20 évesen szültem,megfelelő anyagi feltételekkel.

Ma 23 éves fiam van aki Angliában tanul, 3 nyelven beszél társalgási szinten. Azt nem lehet mondani, hogy mi szülők tanultak lennénk, mert egyikünk sem diplomás csak szakmánk van. De egész életében arra nevelem, hogy tanuljon, főleg azt ami az álma. Azért nem lettem olyan rossz szülő ha a fiam még ma is nyuszifülnek hív, és bár van barátnője (kedvelem nagyon) mégis szakít időt, hogy velünk is legyen egy kicsit.

Én szerintem nem befolyásolja a fiatal kor, hogy rossz anya lesz valaki. Ilyen nincs. Ha alapból jó vagy akkor jó anya leszel, mindegy hogy 20 évesen vagy 30 évesen szülsz. Ha rossz vagy akkor rossz anya leszel akkor is ha 30 évesen szülsz.

Csak egy megjegyzés. Én 43 évesen imádom, hogy újra élhetem az ifjúságomat. Nincs pelenka, nincs gyereksírások, stb. Szórakozom, utazom, az csinálok amit akarok..Jó nagyon, hogy fiatal nőként felnőtt gyerekem van akivel együtt motorozom, koncertre is megyünk..

Nem. 23 évesen már olyan helyzetben voltam, hogy nem lett volna gond anyagilag. De tudatosan, 30 körülre terveztük gyerekvállalást a férjemmel. Azért, mert mindketten úgy véljük, hogy minél többet látott, tapasztalt, átélt az ember, annál érettebb a gyereknevelésre is - persze ezt a biológiával is össze kell egyeztetni valamilyen szinten.

Plusz 23 évesen nem hiszem, hogy a kapcsolatok nagyrésze elég hosszútávú és szilárd egy gyerek vállalásához. Ez azért ennél több idő kérdése.

Nem. Attól függetlenül, hogy egyáltalán nem akarok.

Ha akarnék, és olyan nő lennék, mint anyukám, akkor simán. 22 évesen szült, és mindig talpraesett volt. Ha lett volna akkor gyakorikerdesek, soha nem írt volna ki sírós-vinnyogós kérdést, hogy anyaként mit csináljon, egyszerűen erős, okos nő, mindig megoldott mindent, megdolgozott mindenért, soha nem várta, hogy ingyen megkapja a dolgokat, vagy hogy megmentsék.

Sajnos nem vagyok ilyen.