Milyen társadalmi hátrányai lehetnek a nők munkavállalásának? A családra, férfi-nő valamint anya-gyermek kapcsolatra és összességében a társadalomra nézve?

6-ossal sok mindenben egyetértek. A bölcsőde jótékony hatását vitatnám, az óvodáé egyértelmű.

Egyébként sose volt olyan kor, amikor minden nő csak és kizárólag a háztartásnak élt, a paraszti gazdaságokban is dolgoztak az asszonyok, az iparos rétegben is gyakori volt, hogy a nő vitte a műhelyt tovább. A gazdag rétegekben pedig nevelőnő foglalkozott a gyerekekkel, szakácsnő főzött, szobalány takarított.:-)

Az más kérdés, hogy a XVIII. század végéig nők nem járhattak egyetemre. Ennek az eltörlését nem tartom hátránynak, sőt.

Az ideális valóban az lenne, hogy a nők különösebb anyagi hátrány nélkül választhassanak, akarnak-e dolgozni, vagy inkább a családnak élnek, ill. ha több részmunkaidős álláslehetőség lenne, legalább a gyerekek 10-14 éves koráig. Én nem tudnám elképzelni az életem a végzettségem és a munkám nélkül, főállású htb-ként (14 éves korom óta orvos akartam lenni), de pl. 4 vagy 6 órás munkanapot értékeltem volna legalább a srácok középiskolába kerüléséig. Így sem gondolom, hogy óriási hátrányt szenvedtek, akár a család, akár a társadalom, de ez leginkább az én szervezőkészségemen múlott.

Az a hátránya, hogy kevesebb idő jut a családra, pl. egész nap oviban van a gyerek, nem hozhatod el ebéd után.

Más hátránya nincs, mert olyan férfi nem nagyon van, aki eltart egy nőt, és előbb-utóbb nem hánytorgatja fel, vagy ne él vissza ezzel, a kapcsolat meg tönkremegy.

Úgyhogy, ha a nőnek van a férjén kívül is élete az csak jó, mert jobb a házasság.

OFF: Csak nekem tűnik fel, hogy a legtöbben nem is a kérdésre válaszolnak? Nem az volt a kérdés, hogy mi az előnye? Vagy hogy személy szerint az ember mit választana?

Hanem hogy mik az esetleges hátrányok...egyetértek azzal, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolásához több kultúrát, korszakot kéne figyelembe venni és elemezni.

A kérdező most jól beletenyerelt a darázsfészekbe, és a legtöbb válaszadó elkezdi ecsetelni az előnyöket, vagy személy szerint ő miért nem lenne háztartásbeli. (Én sem lennék, orvos vagyok, amiért megdolgoztam, tanultam eleget, hogy az lehessek, és szeretem csinálni) De látom, hogy nehezebb a dolga az orvos kollegáimnak, akik gyerekhez-családhoz mennek haza, és nehéz megtalálni az egyensúlyt a magánélet és a munkahely között (Havi öt-hat nap ügyelettel, ami néha másnap délig tartó munkahelyen tartózkodást jelent!)

Extrém a példa, de ennek ellenére, nem tudnám a munkámat eldobni. Még csak férjem van, de így is nehezebb az egyensúlyért tenni. De megoldjuk, az nem kérdés! :) 29N

Nem a nők munkavállalásával van a baj, hanem az erőszak társadalmi megnyilvánulásaival, ami pl a tömeges női munkavállaláshoz vezetett:

A háborúk alatt lett tele a hátország női munkavállalókkal. Aztán a férfiak java még vissza se jött,elesett a fronton, aztán minden úgy maradt.

A baj nem a munkavállalás maga, hanem a bölcstelen társadalmi döntések, amelyek sakkoznak férfival- nővel egyaránt.

Pl. ma : ha jól kereső fiatal pár vagytok, nem elég a 8 bent töltött óra, légy rugalmas, túlórázz, vidd haza a projectmunkát, menj hétvégén képzésre, tréningre.

De persze lehetsz fix 8 órás is, igaz három műszak, minimálbér.

Ma nagyon kevés nő engedheti meg magának a rugalmas otthon maradást, ameddig helyesnek érzi. És nagyon kevés házaspár mindennapjaiba fér bele a gyereknevelés feszültségek, rohanás, vagy a nagyszülőkre támaszkodás nélkül.

A legnagyobb baj ezzel, hogy látszólag ma van választás, pedig valójában éppen annyira nincs, mint dédanyáink idejében, csak mások a kényszerítő tényezők.

A gyerekeket nem a szülők nevelik, hanem a bölcsi-ovi. Kevesebb is a gyerek, mert míg régen a nők simán szülni kezdhettek 20 évesen, mostani 20 évesek többsége még közelében sincs a babának, kitolódik az átlag szülési kor. Ezért egy nőnek kevesebb gyerekre jut ideje, plusz elkezd öregedni, és egyre nehezebben esik teherbe.

A kapcsolatoknak se tesz jót, egymásra sincs idejük - hisz régen apuka dolgozott reggeltől délutánig, addig anya takarított otthon, este már jutott idejük egymásra, most este hazaérnek és lehet nekiállni a házimunkának.

De szerintem a legfeltűnőbb a gyerekekre gyakorolt hatás, a tévé neveli fel őket kb.

17-es, szerinted mikor volt ilyen, hogy "anya takarított otthon", apu meg dolgozott?

Az, hogy a nők később kezdenek szülni, valóban összefügg a munkavállalásukkal, még inkább a társadalom szemléletváltozásával. Még a XX. század elején is vénlánynak csúfolták azt, aki 25-26 évesen még nem volt férjnél, a nők elsődleges életcéljának azt tekintették, hogy menjen férjhez, szüljön minél több gyereket. Ahogy tágultak a lehetőségek előttük, úgy változott ez is, és a folyamat még mindig tart, bár sokkal előbbre járunk.:-) Az már többé-kevésbé elfogadott, hogy nőnek is lehet más életcélja (is) a gyerekszülésen kívül, azon kellene még sokat dolgozni, hogy jobban összehangolható legyen ez a családdal, ha valaki azt is akar.