Ha egy férfi a vitáink alkalmával a kezébe akadó tárgyakat földhöz vágja, csapkod, akkor esélyes, hogy előbb-utóbb én is sorra kerülök? Vagy van, akinek ez is "elég"?

Van, akinek ez is elég.

Férjem is a tárgyakon vezeti le, ha nagyon-nagyon ideges. Volt már 2 hetes telefon falhoz vágva, és ajtó betörve.

De nekem egy pillanatra sem fordul meg a fejemben, hogy engem képes lenne bántani.

10 év alatt sosem emelt kezet rám.

Igen sok embernek "elég", mert ezzel már levezeti a feszültséget.

De én személy szerint nem lennél olyan valakivel együtt, aki ennyire nem tudja magát kontrollálni, és képes bármit is földhöz vágni!

Na ilyenek utan jonnek a tortenetek hogy a tokeletes sarmos ferj miert rugta hasba a terhes feleseget mikor ilyen viselkedesnek SOHA SEMMI JELET nem adta korabban...

Hat persze. Semmi jelet, nyilvan, ez, hogy keptelen kontrollalni magat, ez minden csak nem jel.

Az, hogy olyan "vitaitok" vannak, amik soran ilyen szinten kikel magabol a masik, az se annak a jele meg veletlenul se hogy nem illetek ossze, a, dehogy...

Van, akinek elég. Én ugyan sosem tennék tönkre egy tárgyat, de elég heves vérmérsékletű tudok lenni s bizonyos dolgok nagyon felhúznak. Tárgyak földhöz vágása simán megvolt, főleg, ha közük volt a problémámhoz (az orosz szótáromat nagyon utáltam gyerekkoromban :D). Ha a párommal vitázom s akkor akarnék vagdalkozni, akkor nyilván ő a célpont, csak mire keresek egy megfelelően kicsi és puha párnát (mert mást nem vágnék hozzá), addigra elmúlik :D Olyan, hogy elveszítsem a normális gondolkodásomat, még részeg vitában sem fordulhatna elő, bár sosem vagyok részeg s akkor sosem vitázom, de ez mindegy most.

Egy olyannal, aki ténylegesen tönkretesz dolgokat (az ajtó bevágás miatti sérülése még nem tartozik ide), azért vigyáznék. Ez számomra megengedhetetlen szintű önkontrollhiány.

Nem igazán a kompatibilitás hiányát látom abba, ha valaki csapkod és tárgyakat vagdos a földhöz. Inkább ő ilyen. Van, akinél kis dolog is kiváltja az ilyesmit (látunk embereket, akik egy kis semmitől is kiakadnak), s nincs annyira kompatibilis ember, akivel ne jutna el odáig.

Nézd, nő vagyok, egyszer történt meg, hogy úgy bevertem egy üvegajtóba ököllel, hogy szilánkokra tört.

Miután összevarrtak a sebészeten, az első dolog volt, hogy felhívtam a kerületi ideggondozót. Nem néztem volna ki magamból, hogy betörök egy ajtót, megijesztettem magamat is vele, és bárkinek baja eshetett volna.

Ha én meg tudtam csinálni, elvárom mástól is. Pláne úgy, hogy apám is a falon kezdte, aztán anyámmal fojtatta.

De alapból nem lennék olyan emberrel, akinél szokás a dobálózás.

En is azok taborat erositem, akik szerint van okod felni.

Aki ennyire keptelen kontrollalni onmagat, hogy targyakat ver szet, ki tudja, mikor jut el oda, hogy a te fejedet is targynak latja, es azt veri a falba?

Plane, ha a duhkitoreseket (mert ez az) a vitaitok okozza...