Támogassam a barátomat az elköltözésben, vagy inkább próbáljam meggyőzni, hogy maradjon otthon? Vagy egyáltalán ne foglaljak állást, ami viszont inkább a költözésre buzdítaná?

költözzön ő is koliba (önfenntartoként bekerül ugyis,főleg h nem elsős)

probléma ismerős,mi öszeköltözéssel oldottuk meg,mondjuk engem nem fenyegetett az aveszély,h mi van ha nem támogatnak otthonrol...előtte sem támgattak,most sem,dolgozok egyetem mellett,párom is azota másoddiplomát csinál

mi nem bántuk meg,de mi céltudatosak voltunk,ami összegte elkértek volna tőle az otthonlakásért,annyiból kijön az albérlet is neki...20 voltam akkor,ő 22,ennek 2 éve,és jol elvagyunk

ha bizonytalan vagy,akkor költözzön koliba vagy albérletbe ugy hogy lakotársakkal,és kész

otthonmaradást én nem javasoknám...

L

A barátod költözzön el, akkor rájön, hogy azért az se olyan fenékig tejföl. Te maradj a kollégiumban, majd idövel alakul a kapcsolatotok, CSAK azért, hogy neki kevesebb költsége legyen, ne költözz vele.

Egyébként én elgondolkodnék a helyedben, hogy ha eggyire nem jön ki az anyjával és mindig kiprovokálja a veszekedés folytátását, akkor nem benne van-e legala´bb annyi hiba. Egy ilyen emberrel együtt élni nagyon meggondolandó - mert ha nincs ott az anya, akkor te leszel, akivel veszekszik. Ha meg neki anyagi okokból lenne jó, hogy vele élj, az szintén nem jó jel.

A barátod életét a barátodnak kell rendbehozni.Ha bármilyen szinten beleavatkozol,te leszel a hibás.

Sőt én a helyedben közölném a barátommal és az anyjával,hogy amíg nem rendezik a kapcsolatukat,addig nem is lesz sem összeköltözés,sem eskövő,sem gyerek..legalább is veled.