Normális hogy haragszom az ex-sógórnőmre amiért kihasználta a bátyám? Hogy tehet egy nő ilyet? Nincs önbecsülése?

Nagyon mentegeted itt a bátyádat, írd már le, hogy ő mit csinált. Azt írod, ő is követett el hibát. Pontosan mit? A megcsalásos felvetésre nem reagálsz, tehát vélhetően ez történt. Ezek után érdekes az a következtetés, hogy a sógornőd használta ki a bátyádat. Nehogy már a férfit kelljen mentegetni, miután megcsalja a feleségét.

Nyilván senkinek nem könnyű két kisgyerekkel, ahol ráadásul az egyik beteg. A bátyád mennyi terhet vett le a felesége válláról? Szóba hozta-e, hogy próbáljanak valamit másképp szervezni annak érdekében, hogy egymásra is jusson valamennyi idejük? Ha ő inkább elmenekült a helyzet elől és a feleségére hárult a beteg gyerek ápolásának és a másik gyerek nevelésének túlnyomó százaléka, akkor milyen jogon vonod őt felelősségre, hogy "nem csak a gyerekekkel kellett volna foglalkoznia"? Egy normális családban a férfi nem besegít a feleségének a gyereknevelésben, hanem egyenlő arányban kiveszi a részét, már amit munka mellett (ha ő dolgozik, a feleség meg nem) egyenlő aránynak lehet nevezni.

A sógornőd nem tudta túltenni magát a történteken, ez az ő döntése, az ő érzései, másnak semmi joga felülbírálni. Van, aki túl tud lépni ezen, más nem. Az is érthető, hogy te elfogult vagy a testvéreddel szemben és az ő pártján állsz, de azt azért értsd meg, hogy kívülről az általad leírt és az abból sejthető dolgok alapján nem pont úgy fest a helyzet, mint a te szemszögedből.

Egy kapcsolat/házasság 2 emberen múlik még mindig!

Honnan veszed,hogy csak az ex sógornőd hibás a dolgokba..Gondolom nem éltél velük nem tudhatod mit miért tett a sógornő!Másik meg csak azért mert gyerek van nem muszáj házasságba maradni..ő döntése volt ezért meg utálni..úr isten! Bátyádat véded mert tesod..de ítélkezni más felett csúnya dolog...

Nem tartom szemétnek ezért a sógornődet, hogy azelőtt nem vált el nehogy a tesodnak ítéljék a gyerekeket..

Ha egy nő két kicsi gyerekkel beadja a válást, annak nyomós oka van. Azt meg nem tudom értelmezni, hogy mégis miként "használta ki" a bátyádat, aki erősen gyaníthatóan félreb..szott ahelyett, hogy a SAJÁT beteg, ill. lelkileg megviselt gyerekével és hullafáradt feleségével foglalkozott volna. Képzeld, ezentúl is "ki fogja használni", ugyanis a kedves bátyádnak tartási kötelezettsége van, és remélem, a problémás kicsire tekintettel a lehető maximumot fogja megítélni a bíróság.

Az ex-sógornődnek van önbecsülése, mi több, felelősségérzete is, bátyáddal ellentétben.

Nyugodtan lepontozhatsz, legyen jó napod.

Véleményem nem attól függ, hogy neked tetszik-e.

.

Bátyád tán szellemi gyenge, hogy te itélkezel helyette?

Ha bátyád tudta, hogy a beteg közös baba miatt nem dolgozott felesége, akkor neked közöd hozzá: nulla.

.

A római jog szerint: audiatur et altera pars! (Azaz: hallgattassék meg a másik fél is!)

Itt fényezed bátyád, mégis ők éltek együtt. Gondolom, nem kérdeztek téged, hogy mikor, mit és hogyan csiáljanak.

Bátyád gyámjának ne képzeld magad.

.

Haragudni pedig arra haragszol, akire akarsz, bár nem tartom normélis dolognak, mert előbb-utóbb haragudni fogsz az egész világra, hiszen senki nem veszi számításba, szerinted hogyan éljenek.

Azt megértem, hogy elfogult vagy a bátyáddal, ő a testvéred, akivel együtt nőttél fel, a sógornő meg egy kvázi idegen. Viszont ha segítesz neki haragudni a feleségére, azzal hosszútávon nem teszel jót se neki, se a gyerekeknek, akik szintén vérrokonaid.

Szinte mindegy, miért válnak, lényeg, hogy a kapcsolat nem működik, jobb, ha véget vetnek neki. Nyilván a bátyád vastagon benne van a történtekben, azt nem lehet elvárni a leírt körülmények között egy nőtől, hogy szexistennőt és alkalmi pszichológust is játsszon, amikor örül, ha bezuhanhat az ágyba. A bátyád gy is, úgy is felelős a gyerekek eltartásáért, lényegtelen, mikor adta be sógornőd a válást, semmiféle kihasználás nem történt. Ha még gyeden, beteg kicsivel akar válni, a feleségtartást is megítélték volna neki, még ha nem is tudott erről.

Mindenkinek jobb lenne, ha a szülők mielőbb túlteszik magukat a konfliktuson, és a gyerekek békés légkörben, normális kapcsolattartással nőhetnének fel. Ebben sokat tudsz segíteni a bátyádnak, inkább erre koncentrálj, a harag nem vezet sehová.

Nem, nem normális!

Felteszem a bratyókád is az a tipikus phasz, aki csak zabálni meg tvzni járt haza, míg a csaj a 2 picivel sz*pott 24/7ben... aztàn meg megsértődött, hogy nincs kinyalva a segge, és a feleségének az élettől is elment a kedve, nem csak tőle.

Plusz semmi közöd hozzá, de ennél még többet is érdemelt volna a drágalátós szent bátyuskád!

"Hogy tehet egy nő ilyet? Nincs önbecsülése?"

Szerintem pont arra utalnak a történtek, hogy van önbecsülése, a lelkiereje mellé, amivel helyt tudott állni egy beteg újszülöttel és egy másik kisgyerekkel, akit lelkileg megviselt a helyzet.

A bátyádról amúgy el tudod képzelni, hogy ha a bíróság mindkét gyereket nála helyezte volna el, amennyiben a sógornőd már korábban rászánta volna magát a válásra, akkor a munkája mellett megfelelően el tudta volna látni őket egyedül?

Esetleg gondolj bele, hogy mennyire komoly ok kellhet ahhoz, hogy ezt a pluszt terhet és felelősséget valaki anyaként vállalja - vagy ha ez számára nem lesz hatalmas plusz teher és felelősség, akkor vajon mennyi segítséget, támogatást kapott a testvéredtől a gyereknevelésben, amíg együtt éltek.

Azzal kapcsolatban meg, hogy egy ilyen élethelyzetben a bátyád esetleg kevesebb figyelmet, törődést kapott, szerintem akkor ítélkezz, ha legalább pár hónapig csinálod, amit a sógornőd csinált.

Meg esetleg kérdezd meg tőle, hogy ő mennyi figyelmet és törődést kapott a férjétől a legnehezebb időszakukban.