Szerintetek a csókolózás egy házas nővel megcsalásnak számít?

Nyilván kapcsolattól függ.

Mi pl. nyitott házasságban élünk. Nem valami populáris megoldás, de azért mentem a férjemhez, mert szeretem, nem azért, hogy kisajátítsam, egy életen át láncon tartsam.

Mindenkinek van legalább egy olyan vágya az ágyban, amit a házastársa nem tud, vagy nem akar kielégíteni.

Leélni egy egész életet, majd hiányérzettel meghalni, csak azért, mert a mai megveszekedett társadalom szerint ez a normális...

Ejh.

Nekem még sosem támadt vágyam "félrelépni", ő nem tudom, akart-e már, tette-e, de a kapcsolatunk boldog, és harmonikus.

Nem vagyunk féltékenyek, soha nem fogjuk elveszteni egymást, mert ez így tökéletes. Cserében nem is kell senkire irigykednünk, mindent megkapunk, amit szeretnénk.

Csak az első.

Hamár valaki a 20. pasival csokolozik az már a párja bűne hogy tűri vagy szimplán erdektelen már a dolog.

Minden 2. prostinak is van férje...

Tudod, csak magamból tudok kiindulni.

Világ életemben ki akartam próbálni nővel, de nem volt egészen eddig lehetőségem rá.

Igen is, ha adódik alkalom, meg szeretném tenni. És a férjem nem lesz az utamban.

Nem csak farkakban lehet gondolkodni, és nem mindenért a férfiakat kell hibáztatni :)

Szeretnék egyszer egy igazán izmos férfivel lenni. A férjemnek sörhasa van. Nem kényszerítem a gyúrásra, nem akarom elhagyni egy másik férfiért. Nincs hiányérzetem, mert tudom, ha alkalmam nyílik rá, megtehetem. Eszméletlen stresszforrást iktattunk ki, nem kell irigykednünk másokra.

Bár egyébként is olyan borzalmas nézeteket vallunk, hogy nem azért születtünk, hogy robotként végig dolgozzuk az életünket, és nem érdekelnek azok a dolgok, amik egyébként károsak az emberre.

Jelen pillanatban az egyetlen stresszforrásunk, hogy a férjem munkája miatt nem tudunk leköltözni vidékre. Egyébként mindketten kiegyensúlyozottak, vidámak vagyunk.

Gyilkos a városi élet.

Remélem egyszer mások is rájönnek, hogy pont ugyanúgy tartják őket, mint a "gyártósori", ketreces tyúkokat. Dolgoznak, majd bezárkóznak az egymás hegyére-hátára épített kényelmetlen, apró lyukakba.

Bár legalább ott vannak a káros szenvedélyek, amikkel elnyomhatják az ép eszüket, meg van tévé és számítógép hogy ne vegyék észre, milyen szar életük van,.

Személy szerint én is cska azért gépezem, hogy ne kelljen körülnéznem ebben a dzsuvában. Amint kiköltözünk végre egy kis tanyára, lesz bőven munkám, és végre a természetben lehetek.

Kissé eltértem a tárgytól, de nem vbaj, úgysem nagyon jövök ide vissza, szóval nyugodtan megoszthatjátok a hátam mögött a véleményeteket ;)