Szigorú szülő, szigorú barát?

Meg tudlak érteni, én ugyanígy vagyok.:-)

Az emberek szeretnek uralkodni. Keress hozzád hasonló szabadabb szellemű párt, vagy vedd át te az irányítást, fejvesztve fog menekülni. :)))

Szerintem első körben menj el egy pszichológushoz hogy valahogy helyrehozhasd magad,és ne az "vonzz be" ilyen tipusú férfiakat többet.

Nekem is ilyen típusú barátom van, és az ő anyukája is olyan, onnan örökölte a dolgot. Még sincs vele semmi probléma, amíg nem kér vagy mond olyat, amivel nem tudok megbarátkozni. Anyósommal is jóban vagyok, anyunak szólítom. Csak akkor mondok ellent, amikor igen is a saját akaratomat akarom keresztülvinni. Ilyenkor általában, van olyan beszélőkém, hogy nem fognak vissza. Alap esetben viszont, az a típus vagyok, akinek szüksége van iránymutatásra és megerősítésre. És nem, nem vagyok életképtelen, inkább csak türelmes, nyugodt természetű. Lehet, hogy tudat alatt választottál olyan párt, mint a barátod és anyukád. Ezt láttad, ebben nőttél fel, ez adott biztonságérzetet. Ahogy pedig egyre inkább nyílsz ki, fejlődsz, felnősz, terhes lesz számodra az irányítás. Lépj ki a kapcsolatból, ha nem érzed magad jól benne, csak bátran. Nem fog összedőlni a világ. Anyukáddal pedig beszélgess el, hogy szeretnél már tenni is magadért. Nem tudom, hány éves vagy, de suli mellett akár diákmunka, vagy ha már nem tanulsz, akkor felnőtt ember vagy. Önállósodj! Mindenkinek meg kell tapasztalnia az életet és elkövetni pár hibát. Ezt pedig jobb fiatalon elkövetni, mint 40 évesen, több gyerek mellett.

Azért ilyenek, mert hagyod nekik. Tudod, hogyha a párod meg akar változtatni, akkor nem téged szeret, hanem azt, akit belőled tudna csinálni. A te döntésed, hogy hagyod-e ezt.