Miért vagyok ilyen? Rossz a természetem?

Szia!

Ez nem rossz természet, hanem egyrészt félénkség, másrészt pszichológiai értelemben vett betegség: kerülöd az embereket, az emberekkel való kontaktust. Az a baj, hogy ez már a családodnál is így van, tehát mindenképp zavaró. Az ilyen helyzetben nem segítség, hogy "nem esznek meg". Persze hogy nem esznek meg, de te valamilyen oknál fogva attól félsz ,hogy leblokkolsz előttük; vagy kinevetnek, ha valami rosszat mondasz pl. És ezt senki nem tudja kiverni a fejedből. Jó lenne egy pszichológus, de viccen kívül....

nagyon rosszul teszed,hogy bezárkózol - egyrészt így sosem fogsz felodódni, másrészt a rokonoknak is bántó lehet,hogy ott vagy,de mégcsak szóba se állsz velük.

inkább ücsörögj csendben, maradj a barátod mellett,ahol biztonságban érzed magad. Válaszolj udvariasan,ha kérdeznek. Minden egyes találkozás egyre könnyebb lesz majd!

csak ne stresszelj, ők is emberek,tényleg nem harapnak!

ANtiszociális tüneteket viselsz magadon.

De ezen lehet változtatni. Egyrészt azzal, hogy ott maradsz velük, s csak hallgatsz, azzal még nem történik semmi. NÉha bólogatsz, ha van olyan, amiben van véleményed elmondod. Nem kell jópofizni, de a bezárkózás, a falak fölhúzása rosszabb, mint, ha csak kukán ülsz.

Próbáld meg rávenni magad a társaságra, mert mufurc, önmagának való ember képét festik le rólad a többiek, holott lehet, hogy aranyos vagy és kedves, barátságos, szimpatikus, csak éppen kifelé nem ez jön le.

sok sikert!

Valahogy fel kéne oldódnod a társaságukban.. Pl. próbáld ki, hogy a vendégségbe menetel előtt olyasmiket mondogatsz magadban, hogy: "mindegy, hogy milyen témában kérdeznek, úgy is tudok mindegyikre valamit válaszolni.." stb. Vagy lehet, hogy valamilyen másfajta gyógyszert kell alkalmaznod a találkozás előtt, mondjuk söricilint, vagy mary jane...

Valamit ki kell találnod, mert egy idő után lemondanak az arra irányuló érdeklődésükről, hogy bevonjanak a társaságba, és megutálnak. :S