Kik szenvednek mentális problémákkal a helytelen nevelés miatt?

Engem sokszor megvertek és megfélemlítettek, szociális fóbiám lett. Nem sokat javult az évek során, igaz, hogy nem is tettem érte semmit, nem járok pszichológushoz meg ilyesmik, nem hiszek abban, hogy ezen lehet változtatni.

Olyan hivatást választottam, hogy ne kelljen emberekkel találkozni, kommunikálni. Barátaim nem igazán vannak, de a férjemmel nagyon jó a kapcsolatom, ez nekem elég.

A kiváltó okot most nem részletezem..bocs

Szociális problémák, súlyos depresszió, instabil idegrendszer, szenvedélybetegség. Én még tanulok, azaz még fiatal vagyok, de nagyon sötét, kiábrándító jövő képem van.. Nem tudom, hogy egyszer sikerül e majd ezt helyre hozni, eddig még nem.

En lelki sérült lettem a rossz gyerekkor miatt . És azt gondolom ez már nem fog elmulni.

Mindig ilyen leszek hogy nem tudom magam elfogadni, félős vagyok, nem érdekel semmi, nem tudok normálisan megnyílni stb.

De egyre megtanitottak a szulok, ha lesz egy gyerekem ne így "neveljem" őket ahogy ők engem.

17/L

Engem nem bántották a szüleim és jó embereknek tartom őket a mai napig, de sajnos akárhogy szeretem őket nem tartom alkalmasnak őket a gyermeknevelésre. Nem tanították elég tiszteletre, empatikusságra vagy önkontrollra. Magamat neveltem sokat, főleg a kudarcaiból építkezhetek.

Depressziós vagyok és kicsit nárcisztikus. Lenézem az embereket és idegesítenek.

Pszichológushoz járok évek óta és gyógyszerrel kezelnek.

Vannak rosszabb és jobb időszakok, de szerencsésnek tartom magam, mert minden nehézség ellenére támogatnak és szeretnek engem a szüleim a maguk kicsit b.lfasz módszereivel.

8-as hozzászóló vagyok.Már készültem aludni,és a legfontosabb dolog még kimaradt.A lelkibékéhez először önmagunknak kell megbocsájtani !

Én haragudtam önmagamra amiért megtudtak verni általános iskolában a nagyobbak !

Haragudtam önmagamra,hogy miért nem tudok olyan tanuló lenni mint amilyennek a szüleim szeretnék !

Haragudtam önmagamra mert nem voltam megfelelő férfi annak a nőnek akibe szerelmes voltam.

Na ezeket meg kell bocsájtanunk magunknak !

Önmagunknak kell megbocsájtani legelőször,és utána kell megbocsájtanunk másoknak ! Hiszen vannak olyan emberek akikkel már úgy sem találkozunk újra sosem.

Egy elhunyt emberre hogy lehet haragudni ? Csak magunknak ártunk vele,mert méreg anyagot termel a szervezetünk amikor haragszunk.

Kemény melő,önmagunknak megbocsájtani,de meg kell tenni !

Lássuk. Arra emlékszem apám vert. Volt hogy anyám szedte le rólam mert a földőn feküdtem ájultan és a lábával rúgdosott! Nem akarta abbahagyni! Folyton kiabált velem és anyukámmal. Nővéremmel sose, vele normális volt. Úgy ültünk le az asztalhoz hogy remegtünk anyukámmal. Na ott mindig ment az ugatás meg a bas.zogatás. sose foglalkozott velem. Karácsonykor is le voltunk sza.rva. hagyjuk békén... ennyi. Egy idő után én is ilyen lettem az emberekkel. Mufurc, bunkó, sose mosolyogtam. Általános iskola 6. Osztályától romlottak a jegyeim. Rosszul aludtam. 3 vagy 4 középsuliba jártam. Nem bírtam. Anyám inkább kivett mert annyit látott szenvedek. Sokat hiányoztam. Gondjaim voltak a beilleszkedéssel is. Barátaim nem voltak. Most sincsenek. Alvászavaraim vannak. Sose vagyok kipihent. Mindig fáradt bágyadt vagyok. Sokszor depis. Sokszor rámtör a sírógörcs. Pszichiáter sem tudott mit kezdeni velem! A bogyóktól csak rosszabbul lettem. Boltba nem tudok lemenni. Ha nagyon muszáj az durva. Rosszul vagyok emberek között. Durva szorongásaim vannak. Sokszor a párom mellett is! Pánikrohamaim is vannak. Sokszor komolyan nem érzem magam normálisnak!

30 éves koromig mindenféle férfival össze feküdtem. Vágytam a szeretetre. Így kaptam csak meg. Az vált szàmomra normálissá. Kapcsolatra is vágytam. Párommal 2 éve vagyok együtt. Ő hozott el a nyomorból. Anyummal éltem együtt. Ő is mentálisan beteg. Sose nevelt normálisan. Az első szerelmes levelet amit 12 évesen írtam megtalálta megmutatta tesómnak és még nekem kellett kellemetlenül éreznem magam. Vagy mikor apámat egy nővel együtt láttuk... anyám nem ment oda. Csak úgy elment mellettük. Tudta hogy apám csalja. De sose tett semmit. Vagy... mikor nem volt kedve főzni. Átküldött apámhoz. Egyek ott mert neki ugye mindig van... na igen. Meg hogy milyen sokat eszek. Bezárja a hűtőt. Elárulom csont és bőr voltam. Ő meg össze vissza zabált. Ha megkértem hozzon vmit amit szeretek megette mert hogy 10 perce megvette és még nem ettem meg! Ja... mit főzzön. Jajj mit? Tiszta ideg. Mert nem tudja agyalnia kell. Klassz...

Volt hogy folyton feküdt. Sírt feküdt.

Ja és kukázni jár. Az egész falu róla beszél. És ő büszke arra hogy kukákban turkál. Volt hogy kikukázott kajával várt haza.

Stb... nem sorolom.

Szerettem volna dolgozni. Meg is próbáltam.

Elmentem állásinterjúra. Hát amit az agyam ott szenvedett... nem kívánom. Munka. Na halálom volt a hajnali kelés. Nem tudtam felébredni. Pánikrohamom volt. Izzadtam remegtem. Meg az a fura érzés. Gyűlölöm. Go busz. Megint szédülés gyomorideg hányinger negatív gondolatok jobbról balra hulla faradtnak éreztem magam. Nyomott voltam koncentrálni nem tudtam. Mintha masnapos lettem volna. Felment a vérnyomásom. Küzdött a szervezetem. Belül sikítoztam. Homályos látas stb... rohamaim voltak meg minden bajom. Munkában is ezek a tünetek. Plussz szorongás. Folyton kijártam mert állandóan pisilnem kellett és folyton ment a hasam. 2 het után feladtam. Többször el kellett jönnöm a munkából. Láttam a munkáltatón nem tetszik neki a viselkedésem nem is akart bejelenteni. Megértem. Volt hogy kestem mert rossz buszra szálltam fel! Nem tudom miért! Annyira rosszul voltam hogy rosszra szálltam fel! Volt hogy annyira ideges voltam hogy korábban leszálltam. Fizetésemet szinte csak bogyókra meg vitaminokra költöttem. Szóval semmit sem kerestem. Másik állásinterjú. Megint pokol volt. Mondták egy hét és kezdhetek. Na az az egy hét. Pokoli szorongas. Rengeteg dühroham. Alig aludtam. Mire mehettem volna totál kimerültem. Nem tudtam az ágyból kikelni! Szerettem volna menni és volt is akar. De mindez kevés volt. Yoga relax gyógynövényes teák nyugtató stb... semmi nem használt.

Most már úgy vagyok vele leszarom mi lesz. De most egy ideig munkával nem akarok foglalkozni. Ki vagyok merülve. Kértem időpontot megint dokihoz. Remélem ő tud már valamit mondani mert az eddigiek csak lestek mi bajom van.

Ja és nem akarok gyereket. Így nem. Magamat se tudom eltartani. Nem hogy gyereket. Azt se szeretnem hogy ilyennek lásson.

Párom támogat. Látom rajta néha zavarja hogy itthon vagyok. De inkább mint hogy rosszul legyek. Anyukámmal minden nap beszélek. Mással nem. Se apámmal se a rosszindulatú tesómmal se senkivel. Mivel ők elkönyveltek lusta mihaszna hül.yének aki nem akar dolgozni.

Ennyi.