Kinek milyen eseményét/eseményeit rontották el a szülei, nagyszülei, közeli vagy távoli rokonai?

Bocsánat a helyesírási hibákért!

Osztályytalálkozót, karácsonyt, szilvesztert, tábort

Az egészen kicsi gyerekkorom ,mert apám egy elmebeteg aki ordítozik mindenkivel és nem tudja mi az a szeretet. Később az összes családi nyaralás, az olyan volt mint egy horror film, már az elindulásnál üvöltözött ,ordítozott mindenkivel mindenért, torkaszakadtából ,bárhova mentünk az a szállás mindig ocsmány volt neki, meg úgy minden rossz volt bármibe bele tudott kötni,soha nem talált ki semmiféle programot a nyalásra a céltalan bolyongáson kívül,elképzelhetitek,hogy pici gyerekek mennyire bírják a 30 fokban való céltalan fel alá sétálást órák hosszat...

Szülinapunkra soha nem kaptunk ajándékot a szüleinktől, csak jóval később már ilyen 18 körül amikor szóvá tettük,hogy más gyerekei kapnak ilyenkor értékes ajándékokat mi meg soha semmit még egy csokit sem, akkor divatba hozták,hogy valami kisebb értékű dolgot kérhetünk tőlük..

Meg úgy mindent elrontottak,soha nem hívhattunk barátokat magunkhoz, mert apám szerint csak enni jönnek ide ő meg más gyerekét nem eteti,meg mit rontja itt a levegőt. Meg számtalan megaláztatás ahogy mindenki előtt ordít a semmiért,megaláz,becsmérel stb. Nem is csoda ,hogy egy gyerekének sincs normális önbecsülése,énképe stb..

Az általános iskolai ballagásomat, az egyik első randimat, születésnapomat, nyaralást rontott el a szűk családom.

De a legszomorúbb az, hogy a bátyám esküvőjét is.

Gyomoridegem van a karácsony miatt egész decemberben mert mindig ortitozott apám mint egy idegbeteg mindenért ... szép szeretet ünnepe.

Bánom a 8.osztályos ballagást ahol mindenki ott maradt beszélgetni, elbúcsúzni engem elrángattak, hogy milyen unalmas majd foglaltak asztalt egy étterembe ahol esküvő volt s 4órát kellett várni.

Amikor összejöttem a barátommal s aznap hazavitt, a kocsiba bekopogott apám mikor elköszöntem, hogy "kisk.rvácska" befele. 27 évesen...Késöbb azzal mentegetőzött anyám elött, hogy nem akarta megcsaljam a barátom... Azt akivel akkor már 2 éve nem laktam együtt.

Karácsonyokon előfordultak balhék.

De ami emlékezetes, 17.születésnapom.

Anyám meg nagyanyám jól berúgtak, aztán összevesztek, törtek a tányérok, poharak.

Igaz, hogy nem én voltam a célpont, de az én születésnapom volt, és jól el lett ba$zva.

Másik, amire emlékszem, igaz, az nem ünnepnap, hanem az 1.lányom születése után kb 1 héttel anyámnál voltunk (összesen 2 hétig, még lábadoztam, a baba is gyenge volt, mert besárgult), nagyanyám átjött megnézni a lányomat. Hazajött az öcsém, beszólt valamit, nagyanyám meg anyám megint összevesztek, nagy balhé, anyám azt mondta nagyanyámnak, többet ne jöjjön oda... Betartotta a 4 és fél év alatt, míg ott laktunk.

- Szalagavatómról a család fele lelépett, azzal az indokkal hogy sokáig tart. Nem tartott sokáig, csak ők gondolom azt hitték, hogy egy óra alatt lezavarjuk az egészet. De nem mondtak semmit, csak leléptek, mint a ninják, hogy majd úgyis rájövünk hogy hazamentek :D Már amikor meghívtuk őket akkor megbeszéltük, hogy hol és meddig tartjuk, akkor nem volt baj. Direkt ülőhelyet is szereztem nekik, erre ha negyedórát ott voltak, lehet sokat mondok. Gondolom ha emiatt elkértem volna a belépőjegy árát, akkor én lettem volna a szemét.

- Ballagásomra emiatt őket legszívesebben meg sem hívtam volna, de a veszekedés elkerülése végett, meg mivel közeli rokon felesége, gyereke, ezért meghívtam őket, de reméltem hogy nem jönnek el. Hát eljöttek, ott voltak az ebéden is és szó szerint kripta hangulat volt. Miután ők hazamentek (minél hamarabb persze, elköszönés annyi volt hogy a válla fölött elszólt egy sziát), nagynénémékkel jól elvoltunk.

- Anyámnak a szokása, hogy mindenbe beleköt, szúrkálódik. Ha csak egy emberrel barátkoztam, akkor az volt a baj, hogy nincsenek barátaim. Ha több emberrel, akkor meg az volt a baja hogy züllött leszek és ha fiúk is vannak a társaságban akkor biztos összefekszem velük. 20 éves vagyok és a mai napig képes pofátlan kérdésekkel zaklatni, hogy kiderítse hogy szűz vagyok-e. Ha 15 éves lennék, akkor jogos lenne, de 20 évesen már ő se volt szűz (sőt, 21 éves volt amikor megszülettem), szóval nem érzem helyénvalónak. Ez sokszor elrontja a kedvem, főleg ha akkor kezd meggyanúsítani hogy ezzel azzal összefekszek, amikor a barátaimmal vagyok valahol. Volt már, hogy egy jó kis este ment tönkre emiatt, annyira elegem lett belőle.

- Folyton elfelejtett szülinapok, inkább kiskoromban, amikor még fontos eseménynek tartottam. Az unokatesóimaunokatesóimat z egész család köszöntötte, kapták az ajándékokat meg legyen hű de boldog napjuk. Nekem meg "oh, tényleg, ma van a szülinapja", de felköszönteni nem köszöntöttek fel. Sokszor előfordult hogy mondjuk nagyszülő kuncogva megjegyezte hogy tényleg nekem három napja volt a szülinapom haha, de csak jót derült rajta hogy elfelejtette és nem köszönt fel, míg ha az unokatesómé van elfelejtve (vagy névnap) akkor egyből telefon előkap és hívja is hogy bocsánatot kérjen.

Vannak még de szerintem így is sokat írtam. :D

20/L