Van itt olyan, aki nem, vagy csak nagyon nehezen tudta feldolgozni azt, hogy a parjanak mar van gyereke mastol?

Kérdező, akkor még te jó helyzetben vagy, mert sok ex-feleség vagy barátnő még direkt rá is játszik a helyzetre, és pl. sületlenségekkel tömi a gyerekek fejét, hogy az apjuk "új" választottját utálják meg. Ilyen ideális helyzetben szerintem felfújod kicsit ezt a dolgot. De ha ez annyira benned van, 2 lehetőség adódik. 1. Vállalsz egy közös babát. Nem kell rögtön, de akkor már esetleg érzel egyfajta közösebb kötődést a párodhoz. 2. Mivel ez a féltékenység benned marad, jobb ha elszámolsz magadban ezzel a kapcsolatban és nem gyötröd sem magadat sem pedig a párodat.

Vagy van még egy 3. is, hogy belátod hogy feleslegesen töprengsz ezeken a dolgokon.

Azt hiszem, akiből hiányzik az önzés, annak ez nem fáj. Szóval törüld ki valahogy az önzést. Tudom, nem könnyű. Úgy érzed, ez most a te életed, ne legyen másnak helye ebben.

De talán épp ez a tanulnivalód ebből a helyzetből, hogy engedj be másokat is az életedbe. Nyisd ki a szíved. Áraszd a szeretetet mindenkire, a párodra, a volt családjára, MINDENKIRE. Meglátod milyen jó érzés. Csak egszerűen légy jó hozájuk. Neked lesz egy nagy ajándék az a kedves érzés, hogy milyen jó a jóknak.

Másik oldal: a gyerekek. Próbáld beleélni magad a helyzetükbe. Szétment a család alóluk. Nem ők tehetnek róla. Most ott imbolyognak, néha van apuka, néha nincs, ha van, akkor is a fele szívével(eszével) a jelenlegi párjára vagy az új gyerekére godnol, lehet, hogy megkeletkezik bennük a harag, a féltékenység már kicsi korukban.

Nézd, ez most egy ilyen világ. Mindenki többször házasodik, vagy egyszerse, gyerek van itt, exfelesége ott, legközelebbi barátja amott; fogadd el a helyzetet.

Lehet, hogy sértettnek, vagy megraboltnak érzed magad. Ezt az érzést cseréld ki magadban ezt az önként adakozó, az önként elfogadó ember jószívűségére.

Szia !

Az én páromnak is van egy 10 éves fia, őszintén szólva nekem mindig a jár az eszembe hogy az ő közös gyerekük, és összeköti őket egy életre !

Hozzánk is jár a Patrik , és egy ideig nagyon jól evoltunk 22 éves vagyok , képes vagyok eljátszani vele egész nap mint egy kisgyerek:) De sajnos már nem így van , a kisgyerek nem jöhet ide, (az anyjának nem tetszik hogy jóba volt velem) az apja pedig nem megy hozzá , mert nem kiváncsi az exére, mert az mindig (adjál pénzt, ciarettát,vegyél tejet , kenyeret, mosóport,.....:O és ehhez hasonlók, persze nem fizette ki ) Amitől kezdtem már besokalni!!!A kisgyerek Dvd-kért 4 évesen , palacsintasütőt, amiket az anyjáék használtak , mert volt hogy felmentünk és az anyja nézte de nem a gyerek szobájában a dvd-t !!! stb....

Így az suli előtt szoktunk találkozni vele, elvinni fagyizni, vásárolni ...! Ez van ! DE ha csak ránézek az jut eszembe róla hogy az Ő szerelmükből született, és csak a kettőjüké :S ! De el kell fogadni :) Nyugodj meg!

Nálunk most jön a második babó, boldogok vagyunk. De bármikor történhet valami ami miatt szétmegyünk, és lesz egy ex asszony, és két csemetéje.

Ha nem működik köztünk, azt belátom, és boldog leszek, ha megtalálja a boldogságát valakivel. Viszont azt szeretném, ha a gyermekeit nem felejtené el, azért mert mi ketten nem működtünk együtt.

Csonka családban nőttem fel, az apámat elmarták mellőlem, fújtak rá kígyót békát, és nem tudta megvédeni magát, fel kellett nőnöm, megszületett az unokája amikor végre beszélhettünk. Mind a két fél ferdít, de középen ott az igazság. Azt akarták, hogy gyűlöljem, mert eldobott, holott mindent megtettek azért, hogy ne láthasson, egy idő után belefáradt... Neked is el kell fogadnod, hogy ott van a két csemetéje, akiket láthat, szerethet. Tény, te nem leszel anya, de jó barát igen, bizalmas. Ahogy a gyerekek felnőnek a zűrök, és az önállósodás miatt hol többet, hol kevesebbet találkoznak majd.

Mindenkinek van múltja kinek nagy, kinek kicsi, és el kell fogadni, együtt élni vele. A párodnak egy házasság a múltja(többek között)