Miért nem lakik otthon?

Hát ez nagyon változó szerintem, sok mindentől függ.

Én például szívesen laknék otthon (ha a munka is megoldható lenne, de nem az, így elég messze élek) mert jó a kapcsolatunk a családommal, sosem veszekedünk és a szüleim sem azok a parancsolgatós, “mindent jobban tudok”, “amíg az én házamban laksz, addig azt csinálod, amit én mondok” típusú emberek, valamint nyílván anyagilag is egyszerűbb lenne (semmi pénzt nem kérnének, csak vegyek meg magamnak mindent, amire szükségem van). Gimi után 18-19 évesen is otthon laktam és nyilván alkalmazkodni kell másokhoz, de nálunk ebből nem volt probléma, nem szóltak bele semmibe, hogy pl. kivel, hová, mikor megyek és nyugodtan vihettem haza is barátokat, azt csináltam, amit akartam. Aztán később az egyetem alatt egyedül laktam albérletben. Hát az borzasztó volt... Tök magányosnak éreztem magam, rossz volt hazamenni az üres lakásba, amit igazából ki sem használtam (alváson, tanuláson, tisztálkodáson kívül nem csináltam semmit, amihez egy akármilyen picit kis lakás is elegendő, de pl. nem járt hozzám senki, nem főztem), de ugyanúgy sokat kellett takarítani ès ráadásul jó drága is volt.

Úgyhogy rájöttem, hogy egyedül nem szeretik élni mert abban meghülyülök, nekem kell valaki magam mellé. Úgyhogy, ha én olyan helyzetben lennék, mint amit a kérdésben is leírtál, akkor biztosan hazaköltöznék ( ha a munka nem probléma) mert sokkal kényelmesebb, lehet spórolni gyűjtögetni és legalább van társasága az embernek. Ugyanakkor vannak, akik mindenáron el akarnak költözni otthonról mert pl. rosszak a körülmények (veszekedés, erőszak vagy csak szimplán nem működik az együttélés), vágynak az önálló életre vagy éppenséggel nem éri meg nekik (a szülők sok pénzt kérnek érte).